Előkészítő időszaknak a tanulmányi időszakot megelőző heteket nevezzük, amikor a pedagógus az iskolába bejárva felkészül az éves munkájára. Mivel az én baráti körömben is voltak olyanok, akiket meglepett, hogy a pedagógus nem szeptember elsején teszi be a lábát először az intézménybe, ezért úgy vélem, hogy sok embernek – főleg a jelenleg végzős pedagógus hallgatóknak – hasznos lehet ez bejegyzés. 🙂
Az előkészítő időszak rengeteg mindenre jó, mégis, a legelső időszak leginkább az ismerkedésről szól. Megismered a kollégákat, a vezetőséget, az intézményt, magát az épületet, a tantermet vagy tantermeket, ahol dolgozni fogsz. Nekem hatalmas nagy szerencsém van, mivel ott kezdhetem életem első tanévét tanító néniként, ahol én is kisiskolás voltam, így az épületet és a kollégák nagy részét már eleve ismertem.
Mivel frissen szerzett diplomával gyakornokként kezdünk, ezért heti 20 órában fogjuk elkezdeni a munkát. Hogy pontosan miből mennyit és melyik osztályban fogsz tanítani a tanévben, az szintén ebben az időszakban derül ki. A pontos órarend szintén ebben az időszakban kell, hogy hozzád eljusson. Én egy viszonylag alacsony létszámú (23 gyerkőc) negyedikes osztályt kaptam, ahol osztályfőnök-helyettesként kell majd megállnom a helyem ősztől. Matematikát (+felzárkóztatás és tehetséggondozás), technikát és vizuális kultúrát fogok nekik tanítani, valamint napköziben leszek velük egy csomót. Szívesen tanítottam volna felsőben is vizuális kultúrát (ez a műveltségterületem), de talán így az első évre sokkal szerencsésebb, hogy csak a “saját” osztályommal fogok együtt tanulni. Főleg, hogy munkával párhuzamosan két iskolát is végzek majd. Pontos órarendem még nincsen, de remélem minél hamarabb kialakul. 🙂
Az egyik legfontosabb és kezdőként talán a legnehezebb és legmelósabb feladat lehet, hogy évfolyamonként minden tantárgyhoz éves tanmenetet kell készíteni. Szörnyen hangzik, igaz? Félni azért nem kell tőle, mivel sok olyan tankönyv van, amihez találni lehet tanmenetet az interneten. Arra viszont nagyon figyelni kell ilyen esetben, hogy az össz. óraszám stimmeljen. A második lehetőséged, hogy a kollégáid vagy régi tantárgypedagógiás tanítód segítségét kéred és velük egyeztetve, a segítségüket és tanácsaikat kérve készíted el a dokumentumokat. A harmadik és legidőigényesebb opció, hogy saját magad elkészíted a saját tanmeneted. A tanmeneten kívül foglalkozási tervet is kell készíteni a napközis tevékenységről, illetve a dokumentumoknak csoport-portfóliót is tartalmazniuk kell. Az én jelenlegi helyzetem nagyjából a fent említett három opció keveréke. A matematika tankönyvhöz sikerült kész tanmenetet találnom az interneten, de az kevesebb óraszámmal dolgozik, így ki kell bővítenem. Rajzból és technikából a volt műveltségterületi gyakorlatvezetőnk segítségét kérve a saját tanmeneteimet készítem el.
Szeptember elseje előtt kerül sor a tanterem olyan állapotra történő felkészítésére, hogy az képes legyen fogadni a gyerekeket és az aktuális évfolyam igényeit kielégítse. Nálunk, miután az engem megelőző tanító néni* átadta a termét, rendszereztem kicsit a kreatív szekrényt. Csoportosítottam a papírokat, anyagokat, és összeírtam, hogy milyen eszközök állnak a rendelkezésemre az éves munkához. (Ezt kiegészítve az iskola honlapjáról megnéztem a tanszerlistát, hogy negyedikre mit hoznak majd még a gyerekek.) Gondolkodtam még valami gyerekváró dekoráció kihelyezésén a terembe, de ez még konzultáció alatt van. 🙂 A gyerekek fogasaihoz névkártyákat készítettem, illetve a lovacskás értékelőtáblát renováltam egy picit.
Látatlanban bár, de megkezdődik az osztállyal – vagy osztályokkal – való ismerkedés is. Én kaptam egy osztályfotót, valamint egy osztálynévsort, ami alapján memorizálni tudom a gyerekek arcait és neveit. Nagyon remélem, hogy bár csupán egy évet fogunk együtt dolgozni ilyen nagy óraszámban, be tudok majd illeszkedni a kis közösségükbe, jól meg tudom majd őket ismerni és úgy engedhetem el őket felső tagozatba, hogy minden tudást átadtam nekik, amire csak szükségük lehet.
Az előkészítő időszakban rengeteg értekezleten veszünk részt. Ezek között van olyan, amelyen az egész tanári kar részt vesz, illetve olyan is, hol csak az alsó vagy felső tagozatban tanító pedagógusok diskurálnak. Ezeken az értekezleteken megbeszélésre kerülnek az előző tanév eredményei, sikerei, felmerült problémái, a személyi változások, az előttünk álló tanév rendje, a várható programok és még megannyi érdekes információ.
Talán ezek a legfontosabbak és legáltalánosabbak, amelyek minden iskolában előfordulnak a tanév megkezdése előtt. Nagyon izgatottan várom, hogy milyen élményeket tartogat az első, tanítóként eltöltött tanévem. 🙂
*Boldog babavárást Adri néni! 🙂
Mostanában igyekszem jobban odafigyelni arra, hogy mennyit és mit is eszem. Nem vagyok vegán, de szívesen készítek állati eredetű termékektől mentes ételeket magamnak, amelyekről találhattok képeket az 
Az elmúlt egy hétben egy különleges vendégünk volt itthon, egy párnapos verébfióka személyében. Szegénykének nem indult valami biztatóan a sorsa: szülei úgy döntöttek, hogy egy lakótelepi emeletes ház második emeleti szellőzőjében alapítanak családot. Innen esett ki Bonnie, a pár (3-4) napos verébfióka a lengőfolyosónkra, ahol anyu talált rá. Mivel a fészekhez visszarakni esélyünk sem volt, a folyosónkon pedig kutyusos családok is laknak, ezért behoztam őt egy kibélelt dobozkában. Bonnie akkor még csupa bőr volt, valami vörös bogyótól pedig sötétvörös volt a fél feje. Féltem, hogy a zuhanásban megsérülhetett, ezért igyekeztem minél óvatosabban bánni vele.
Óránként etettük őt az általunk készített keverékkel (főtt tojás, egy kevéske alma, kalciumos víz, egy kevés konzerves macska kaja) minden nap reggel fél6-6-tól este nagyjából fél10-10-ig. Jól betáblázta Bonnie a szabadidőnket, még jó, hogy amíg nem ért igazi happy end-et a történet vége, addig sikerült megoldani, hogy mindig legyen vele valaki.
Ugyanis a szellőzőből nem jött semmi csipogás és felnőtt madarak sem jártak vissza a fészekhez többé. Nem tudtunk felmászni és leszerelni a szellőző fedelét – nem is a miénk -, hogy benézzünk, de reméljük Bonnie volt az egyetlen aprócska szellőzőlakó.
Mivel egyre nehézkesebbé vált, hogy folyamatosan legyen vele valaki, valamint abban sem voltunk biztosak, hogy ezzel a “diétával” mindent megkap, amire szüksége van, ezért utána néztünk, hogy hová tudnánk elvinni Bonnie-t, ahol szakértők foglalkoznak vele, tudnak figyelni az egészségére, és amikor eljön az ideje, akkor visszaengedik őt a Nagyvilágba.
A legtöbb időt talán az vette igénybe, hogy egy olyan logót sikerüljön megalkotnom, ami kidolgozásában és motívumában is hozzám passzol. Gondolataim ezer felé cikáztak, bonyolultabbnál bonyolultabb ötleteket sikerült összeszednem, mikor eszembe jutott a legkézenfekvőbb kiindulási pont: a nevem. Boglárkának hívnak, ami egy növény neve is egyben, ezért döntöttem úgy, hogy egy általam rajzolt boglárka virágot szeretnék logónak. Igen ám, de szkenner és mindenféle digitális rajzoló tábla híján elég nehéz volt megszülnöm egy ilyen munkát. Saját tabletem már elég régóta nincsen, ezért kölcsönkértem egyet, leszedtem egy egyszerű programot – ami konkrétan két percenként fagyott le -, és megalkottam ezt az egyszerű vonalakból álló virágot.
