Hetedik évforduló az Epic Burger & Barban

Hétfőn ünnepeltük a hetedik évfordulónkat és olyan helyekre látogattunk el, ahol még soha nem voltunk. Mivel este a Belvárosi Színházba volt jegyünk a LOVE LOVE LOVE című előadásra, ezért olyan helyen szerettünk volna vacsorázni, ami közel esik hozzá, ahonnan könnyen át tudunk sétálni a színházhoz, legyen igényesen kialakított hely és tudjunk választani az étlapról úgy is, hogy én valami húsmentes csodát tudjak enni. Így esett a választás a Dohány utcai Epic Burger & Barra.

DSC00654

Azért választottuk ezt a helyet, mert közvetlenül a színház mellett található, rengetegféle burger közül lehet választani – a sajátodat is összeállíthatod, ahogy csak szeretnéd! -, emellett vannak különböző salátáik, leveseik, tésztaételeik, steakek és mexikói fogásaik is. Gyerekmenüik is vannak és desszertek közül is lehet szemezgetni, szóval tényleg bőséges a választék. 🙂

DSC00646

Nagyon úgy tűnt, hogy a hétfő este “beindítói” mi voltunk, mivel mikor odaértünk, rajtunk és a személyzeten kívül még senki sem tartózkodott az étteremben. Olyan volt, mintha kibéreltük volna az egész helyet! Ami kapóra is jött, mert így nagyon jó felvételek készültek a most hétvégi vloghoz. 🙂 Mire mi végeztünk és fizettünk, az egész felső szint megtelt vendégekkel.

DSC00650

A helyet hatalmas neon feliratok díszítik, ami szerintem remekül illik a sárga-fekete dizájnhoz. Alapterülete igen kicsi, de mivel két szinten tudja fogadni az ebédelni és vacsorázni vágyókat, szerintem elég sok ember befér.

DSC00651

A személyzet kedves volt velünk, látszott az ott dolgozó lányokon, hogy jó kapcsolatban vannak egymással és ezt jó volt megtapasztalni. Biztos furcsállták a rendelésünket, mivel Norman salátázott én pedig hamburgert ettem, de minket ez egy cseppet sem zavart. 🙂 A levendulaszörpöm mellé vegetáriánus zöldségpogácsával és egy rakat zöldséggel készített burgert kértem, Norman pedig egy csirkés Caesar salátát evett.

DSC00658

DSC00659

Kértünk még egy adag sült krumplit is, ami jó forró volt, mikor kihozták, de sajnos a burgeremről ezt már nem mondhattam el. Örültem volna, ha a pogácsám is igazán meleg lett volna még, amikor beleharapok. Valószínűleg az előbb elkészülhetett, mint a krumpli. Ami viszont pozitívum, hogy maga a burger hatalmas, tehát éhesen biztos hogy senki sem távozik innen. Rajtam ki is fogott, a felével tudtam csak megbirkózni.

DSC00648

Összességében egy hangulatos, fiatalos hamburgerezőnek gondolom ezt a helyet finom italokkal és ételekkel, valamint készséges kiszolgálókkal. Amit még szintén kiemelnék, hogy az étlapjukat szemügyre véve láthatjátok, hogy szénhidrát csökkentett, gluténmentes, teljes kiőrlésű buci is választható, valamint laktózmentes ementáli szósz is kérhető a burgerbe!  Egy próbát mindenképpen megér, szerintem Ti sem csalódnátok bennük. 🙂

Reklámok

Miért nem hallgatsz meg?

Ebben az évben negyedikes gyerekeket tanítok. Olyan negyedikes gyerekeket, akik a kamaszkor határán állnak, de talán ezt ők még nem is tudják. Csak azt tudják, hogy a tanító néni mindig kérdez: Miért van rossz kedved? Van valami baj? Hogy indult a napod, mesélj! És ha a tanító néni nem kérdez, akkor is dől belőlük a mondanivaló: mit csináltak délután, mivel játszanak éppen, hogy működik az új ketyeréjük, amit kaptak, mi mindenre képesek a játékuk karakterei, ki a barátjuk és hasonlók.

Nagyon érdekes kor ez, amiben most ők vannak. Még bennük van a gyermeki cserfesség, de az szó szerint a nap bármelyik pontjában átbillenhet daccá. Elég csak annyi, hogy erősen esik kint az eső, ezért nem tudunk az udvarra menni vagy elfelejtett tornacuccot hozni, ezért nem tud menni a sportszakkörre, de más meg igen. Tanító néni legyen a talpán, aki szót tud velük érteni minden pillanatban, aki képes mindegyik gyerkőcöt megérteni a maga működési elve szerint és igyekszik minden forrongó kis lélekkel ugyanannyit foglalkozni.

dress-3083954_960_720

Ebben az évben negyedikes gyerekeket tanítok és úgy érzem, hogy jó úton haladunk együtt. Mert bizony a gyerekkel együtt kell haladni, nem előtte futni lóhalálában, nem is utána koslatni, hadd vigye az ösvény, amerre csak akarja, hanem mellette. Szépen, együtt, segítve őt a közös úton és érdeklődve hallgatni, mi mindent vesz ő észre a világból és mi minden foglalkoztatja azok közül az ingerek közül, amik érik őt: miközben az iskola felé tart, mikor a szünetben játszik, mikor otthon kikapcsolódik.

Negyedikes gyerekeket tanítok és azt tapasztalom, hogy nem mindenki tud (vagy akar?) velük együtt haladni. Van ilyen pedagógus sok, de ami ennél talán kicsit szívszorítóbb, hogy sajnos sok ilyen szülő is akad. Olyan felnőttek ezek, akik nem tudnak mit kezdeni a sok információval, amit a gyerek rájuk zúdít, ezért inkább elzárkóznak vagy nem éppen úgy kezelik a helyzetet, hogy a legjobb megoldás szülessen a végén.

play-stone-1743645_960_720

Negyedikes gyerekeket tanítok, amihez az is hozzá tartozik, hogy sokat vagyok velük délután a napköziben. Tanulunk, zenét hallgatunk, kreatív foglalkozásokat végzünk és beszélgetünk. Hosszan és sokat beszélgetünk mindenről, ami őket érdekli és foglalkoztatja. Honfoglalózunk, társasozunk, festünk, maketteket készítünk és LEGO figurák speed build videóját nézzük, hogy sikerüljön a játékot összerakni és közben megtudom, hogy melyik játék mennyibe kerül, hány részből áll a lánctalpas kocsi alja és mennyire fantasztikus ez az egész. Ha kifogynak a szóból, tudom, nem azért van, mert nincs mit mondaniuk, hanem mert nem tudják, hol is folytassák. Ekkor jön az én szerepem: a kérdezés. Kérdezek arról, amit mondott. Megragadok egy falatnyi információt, ami még rejthet kincseket, és rákérdezek. Nem kritizálom, nem javítom ki, egyszerűen hallgatom és érdeklődöm. Ekkor már hallom is, ahogy a gondolatok sorbarendeződnek a fejecskéjükben, hogy aztán lavinaként újra lehengerelhessenek a tudásukkal. Mert az is van nekik rengeteg. Mindenkinek másról.

Negyedikes gyerekeket tanítok, akik többször kérdeztek már meg engem is: Bogi néni, akkor elmondhatom? Bogi néni, ez téged tényleg érdekel? Bogi néni, tényleg meghallgatsz? Az én válaszom mindig ugyan az: Igen, érdekel. Igen, hallgatlak. Igen, mindent elmondhatsz, amit szeretnél, ami bánt, amiről van véleményed és ami szerinted vicces vagy szomorú. Engem Te érdekelsz, így az is, amit mondani szeretnél. Azt is tudják már, hogy ezekre a beszélgetésekre nem feltétlenül a tanórán kerül sor.

play-stone-1744790_960_720

Negyedikes gyerekeket tanítok, akik kamaszodnak és nemsokára kicsit “becsukódnak” majd a felnőtt világ elől és a kortársakban találják majd meg inkább a beszélgetőpartnert. Ez főleg akkor fog majd nekik gyorsan és könnyedén menni, ha nincs is ki elől “becsukódni”, mert eddig sem mondatták el a gondolataikat annak, akinek szerették volna anélkül, hogy a szó bennük ne maradt volna, hogy kritizálás ne érte volna őket vagy ha miközben beszéltek nem láttak olyan szempárt, aki az övéket keresi és csak rájuk figyel – nem a tv-re, nem a tabletre, nem a telefonra, nem az újságra, hanem rájuk.

Kedves Szülők és Pedagógusok! Amikor időnk csak egy kicsit is engedi, ha látjuk, hogy valami nagyon boldoggá teszi vagy nagyon elszomorítja a gyerkőcöt, ha jönne és mondaná, de mi talán nem is értjük minden szavát, legyünk ott és hallgassuk meg őket! Legyünk kíváncsiak és érdeklődőek! Ha jobban ismerem, akkor tanítani is jobban fogom tudni. Figyeljünk rájuk, kérdezzük őket amíg még lehet, amíg még mondaná és akkor a kamasz korban talán kevesebb konfrontáció jellemzi majd a kapcsolatunkat velük.

2018 km kihívás – 2. hét – A kezdeti lelkesedésről …

geometric-3037787_960_720

Már a harmadik hetet tapossuk a kihívásban, de a második heti összefoglalómat csak most tudtam összeállítani nektek. A 2018 km teljesítése szépen halad, csak úgy “száguldozom” a célom felé! Ezen a héten jutottam el oda, hogy a Futanet oldalán elkezdjek az éves futóversenyek között szemezgetni. Mivel elég régen nem futottam már – bár most a harmadik héten már ezt is elkezdtem, de ezt majd a következő bejegyzésben – mindenképpen szeretnék idén is részt venni a Női Futógálán és más, rövidebb távú futószámokon. Egy 10 km-es távot is nagyon jó lenne teljesíteni, de ez “fénykoromban” is csak párszor sikerült. Nagyon örülnék, hogyha vissza tudnám magam hozni újra arra a szintre . 🙂

A kezdeti lelkesedés nálam még tart tehát és ahogy a terem telítettségét figyelem, az újévi fogadalma elég sok embernek az edzéssel, mozgással lehetett kapcsolatos: rettentően sok ember van délutánonként a teremben, szerencsés időben kell érkezni, hogy elcsípj egy futópadot vagy terembiciklit egy edzésnyi idő erejéig. Kívánom mindenkinek, hogy tartson ki sokáig a lelkesedése, de a kisördög a vállamon azt suttogja, hogy a szabad gépeknek is örülünk.. 🙂

Nagyon kíváncsi vagyok, hogy nálam mikor fog bekövetkezni a kezdeti mélypont, remélem még sokáig várat magára! 🙂 A második héten szintén három alkalommal voltam edzeni és összesen 50.61km-t tettem meg, így jelenleg a kihívásban 110.99 km-nél járok már. 🙂

2018 km kihívás – 1. hét – Miért könnyebb betartani egy ilyen újévi fogadalmat?

geometric-3037787_960_720

Rettentően gyorsan szalad az idő! Még csak most ünnepeltük a szilvesztert Szeged főterén, de máris túl vagyunk az újév első hetén. A 2018-as év első vlogját már megtaláljátok a csatornán, lessétek meg, mielőtt tovább olvasnátok. 🙂

 

Tavaly év végén megfogadtam, hogy 2018-ban 2018 km-t fogok megtenni sportolással. Ebbe nem számít bele a napi utazással vagy munka közben megtett kilométerek száma, de mivel január elején töltöttem fel ismét az okos karkötőm és telepítettem újra az appot hozzá a telefonra, ezért érdekes lesz azt is megfigyelnem, hogy egy év alatt mekkora távot teszek meg konkrétan csak azzal, hogy létezem.

26638118_1770541806298335_1782077633_n

A terveim alapján minden héten legalább kétszer, de inkább háromszor fogok lejárni a terembe vagy majd ha jobb lesz az idő, akkor kültéren sportolni. Az első héten hibátlanul teljesítettem: kétszer 1 órát és egyszer fél órát sikerült mozgással töltenem és a három alkalom során összesen 60,38 km-t tettem meg, ami kezdésnek szuper, mivel egy héten nagyjából 39-40 km az, amit meg kell tennem, hogy év végére eljussak a kihívás végére.

Ezzel el is jutottunk oda, hogy miért érdemes egy ilyen kihívást elkezdeni vagy fogadalmat betartani. Aki ismer, az tudja, hogy odavagyok a számokért és a logikáért, ezért minden ezzel kapcsolatos kihívás számomra öröm. De miért is van ez?

  • A kihívás során konkrét, számmal mérhető évi célod van: ez pedig 2018 km. Nincs ködösítés vagy pontatlan megfogalmazás (“Többet mozgok – minél többet és mennyivel?; Jobban figyelek a bevitt ételek minőségére – mi az a minőség-limit, ami fölött már “oké” egy étel?; stb.), hanem szín tiszta, számmal mérhető eredményt tudsz produkálni.
  • Folyamatosan kapsz visszaigazolást arról, hogy hogy haladsz a kihívásoddal, ami nagyon motiváló tud lenni. Az eredményt azonnal látod, hiszen a számok nem hazudnak. Amekkora távot megteszel, azt már senki nem veszi el tőled.
  • Fél évre, egy hónapra, egy hétre vagy akár napra pontosan lebontva is ki tudod számolni magadnak az aktuális rövidtávú célt. Egy egész év sok idő, mindig csak arra gondolni, hogy mennyi is van még hátra addig a bizonyos nagy számig eléggé kiábrándító lehet. Gondolkodj kis számokban, törekedj a heti 39-40 km vagy a havi 169 km teljesítésére! Kisebb a teher és ha eléred, máris büszke lehetsz magadra: igen, ezen a héten / ebben a hónapban is sikerült! 🙂

Én mindenkit arra bíztatok, hogy legyenek újévi fogadalmai. És hogy milyen egy jó újévi fogadalom, azt majd a jövőhét végén megvitatjuk. Addig is szép hetet Nektek! 🙂

Idén újra nekivágok! 2018 km kihívás

Két évvel ezelőtt egy olyan kihívást teljesítettem, amit eddig még senkitől nem láttam és szeretném is azt hinni, hogy én vagyok a kezdeményező, aki majd másokat is inspirálhat. Pár perces kutatómunka után rátaláltam a FUTANET cikkére, melyből kiderült, hogy ők már évek óta csoportosan űzik ezt a kihívást, ami szuper, mert így tuti nem csinálom egyedül. 🙂 Hogy mit is tettem? 2016-ban 2016 km-t tettem meg: sétálva, futva vagy éppen biciklizve. Csodás év volt számomra! Szerettem, hogy fitt voltam és folyamatosan aktív. Körbebicikliztem a Velencei-tavat, voltam különböző futóeseményeken, köztük a Color Run-on, amiről őszinte beszámolót olvashattok ITT!

2016

2017 a pihenésé volt, de most itt az új év, ami ráadásul egy páros szám, úgyhogy tudom, hogy ez egy égi jel: idén is teljesítenem kell a kihívást! Lehet hagyományt teremtek vele, lehet egyszer majd valaki más is végigcsinálja velem, nem tudhatom előre. Azt tudom, hogy nagyon elhivatott vagyok és már izgatottan várom a tavaszi-nyári futóeseményeket Pesten és bárhol máshol, amelyekről esetleg később majd még tudomást szerzek. 🙂

km

Idén is szeretném körbebiciklizni a Velencei-tavat és számos más sporteseményen is részt szeretnék venni, amikkel szintén növelni tudom a teljesített kilométerek számát. Remélem ezzel a kihívással másokat is arra inspirálok majd, hogy a szokottnál többet mozogjanak és ezzel is hozzájáruljanak a saját egészségükhöz! Bár tavaly minden edzés után poszt született (benne az aktuális helyzetjelentéssel), idén “csak” hetente 1 cikk születik majd arról, hol is tartok.

geometric-3037787_960_720

Nem csak azért fontos számomra ez a kihívás, mert így egy éven keresztül biztosan formában tartom magam, hanem azért is, mert ez egy egyfajta előkészítés lesz számomra, ugyanis – ha minden a tervezettek szerint alakul – idén szeptembertől  sportiskolai elsős osztályban leszek osztályfőnök-helyettes, és a gyerekek számára is biztosan motiváló példa lesz látni, hogy a tanító nénijük is ugyanúgy edzésekre jár és folyamatosan aktívan mozog, mint ahogy ők is teszik.

Szuper mozgalmas év lesz, tartsatok velem! 🙂

17 dolog, ami 2017-ben történt meg velem először!

celebration-3042641_960_720

Rengeteg élményt hozott az előző év számomra. Voltak kellemesek és kevésbé kellemesek, de én abban hiszek, hogy minden úgy történt, ahogy annak lennie kellett. 🙂 Most azokat az emlékeimet és fontos eseményeket szeretném összefoglalni Nektek – és kicsit magamnak is -, amik a tavalyi évben történtek meg velem életemben először. Neked mikor volt olyan utoljára, hogy valami életedben először történt meg veled? 😉

Január: Ebben a hónapban ünnepeltük hatodik évfordulónkat a barátommal, Normannal. Mivel még sosem voltunk 6 éve együtt, ezért ennek esélye sem volt hamarabb megtörténnie.. 🙂 Mivel még sosem volt ilyen hosszú kapcsolatom, ezért ez valóban egy “elsőnek” minősül.

A 2017-es év volt az, amikor a legtöbb lehetőségem adódott arra, hogy színházi előadást tekinthessek meg és ezt igyekeztem ki is használni. 🙂 Nyomorultak, Operaház fantomja, Fácántánc, Beugró, színházi látogatások a gyerekekkel, mind a tavalyi év hozta el nekem, amiért nagyon boldog vagyok.

wells-theatre-210914_1920

Emellett kitöltöttem életemben először a YearCompass füzetecskét. Ha nem ismeritek, akkor ITT tudtok bővebben utána olvasni, hogy mennyire remek és hasznos egy iromány születik meg a kezeitek által, ha tényleg időt és energiát rászánva készíti el az ember. Sajnos már nem találom a tavalyi füzetemet, de az ideit már bombabiztos helyre fogom elpakolni jövő januárig.

Február: Ebben a hónapban kezdődött a 10 hetes szakmai gyakorlatom, mely során a leendő elsősök mesés csalogatójában vehettem részt. Szuper élmény volt a 10 hét minden egyes napja és idén is ugyanúgy a kreatív-mesés foglalkozásnál fogok segíteni, de már kicsit más pozícióban.. 🙂 Ennek az eseménynek az a lényege, hogy a majd szeptemberben elsősökként kezdő picikék megismerkedhessenek a leendő pedagógusaikkal mindenféle foglalkozás keretein belül.

Március: Márciusban életemben először kísértem el “saját” tanulóimat valamilyen versenyre. Ez egy városi mesemondó verseny volt, ahol azok az elsős gyerkőcök szálltak versenybe a város más kisdiákjaival, akiknél 10 hétig hospitáltam. Párszor segítettem is neki a felkészülésben, ezért nagyon nagy öröm volt a számomra is, amikor kihirdették, hogy harmadik helyezést ért el az egyik lánykánk. 🙂 Nagyon büszke voltam rá!

idniapngaÁprilis: A tavasz második hónapja a tanulás terén hozott nekem új élményeket. Elkészültem életem első szakdolgozatával, melyet kinyomtatva és beköttetve tarthattam a kezemben, ami hatalmas büszkeséggel töltött el. 🙂 A zárótanításom is ebben a hónapban volt, amire jelest kaptam, mondanom sem kell mekkora élmény volt ezt megélni a kis elsőseinkkel abban az intézményben, ahol én is általános iskolás voltam egykor. 🙂

Május: Májusban, amikor megláttam, hogy még nem kaptam meg az abszolutóriumom, azt hittem kifutok a hajam alól.. Aztán egy rövid levelezés során kiderült, hogy Neptun rendszerhiba okozta az “apró” kellemetlenséget és végül kijavították, így mehettem államvizsgázni… Hhhhuh!

Június: A nyár meghozta nekem életem első sikeres államvizsgáját és a 24. születésnapomat. Még sosem voltam 24, gondoltátok volna? 🙂 Jó, ha ez nem is számít igazi “elsőnek”, akkor hadd tegyem még hozzá azt is, hogy életemben először szerveztek meglepetés születésnapi bulit a barátaim, ami hihetetlenül meglepett és nagyon jól esett. Még egyszer köszi azoknak, akik eljöttek és ott voltak velem! (A lufikból pár még most is megvan!)

Júniusban kapott kicsit komolyabb és összeszedettebb dizájnt a blog, illetve elkezdtem a YouTube-on is videókat gyártani Nektek és magunknak. Jelenleg a 10. heti vlogunknál tartunk és remélem nem állunk meg mostanában. 🙂 Még nem állt be egy pontos rendszer, de nagyjából 1-2 hetente láthattok heti vlogot tőlem, tőlünk. 🙂

Július: A július az egyik kedvencem volt! Ebben a hónapban volt a diplomaosztóm, és amit hasonlóan fontosnak tartok megjegyezni, hogy ebben a hónapban gondoztunk itthon két hétig egy nagyjából 2-3 napos kis verébfiókát, Bonnie-t, akit aztán elszállítottunk egy madárkórházba. Bár hoztam már haza máskor is apró, beteg állatkákat, azok cicák voltak és 1 napon belül gazdira találtak, ez teljesen új élmény volt a kétóránkénti etetéssel, folyamatos felügyelettel, kajapép készítéssel. Remélem már számos gyönyörű táj fölött elrepült azóta Bonnie! ❤ Ebben a cikkben írtam róla.

 

Augusztus: Augusztusban adtunk elő a társulattal először olyan musicalt, amely magyar szerző tollából íródott, ez volt a Valahol Európában. Sajnos azóta az időhiány miatt ezzel a hobbimmal fel kellett hagynom, hogy a munka és tanulás mellett legyen időm levegőt is venni, mert közben egy angol nyelvú egyéves továbbképzésre is felvételt nyertem! Augusztusban voltunk anyuval először kettesben nyaralni, ami szintén nagyon jó és pihentető élmény volt. 🙂

 

 

Szeptember: Életem első igazi munkahelye és álomállása ebben a hónapban lett az enyém! Abban az iskolában válhattam tanítóvá, ahová én is jártam kisgyermekként. 🙂

December: Még sosem volt olyan szilveszter éjszakánk, amit kettesben töltöttünk volna Normannal, úgyhogy ez egy nagy változás volt most az életünkben, de azt kell mondjam, hogy legalább egyszer mindenkinek ki kell próbálnia. Mármint nem velünk, hanem a barátjával/barátnőjével! 😀 Nagyon nagyon jó élmény volt! Szegedre mentünk, ahol összesen 3 napot töltöttünk a Science Hotelben.

 

2017-ben újra rajzolni kezdtem és egyre több vegán/vegetáriánus döntést hoztam, aminek el sem tudjátok képzelni mennyire örülök.

Köszönöm, hogy olvassátok a blogom és figyelemmel kíséritek az életem az Instagram és YouTube felületeken is. Egyre többen vagyunk, amit nagyon köszönök Nektek! 🙂 Tartsatok velem idén is, mert TUDOM, hogy ez az év más lesz, mint a többi.