Véget ért az angol műveltségterületi továbbképzésem a TÓK-on! – őszinte véleményem a képzésről

10 hónapnyi olvasás, gyakorlás, tanulás ért véget a pénteki nappal, amikor kisétáltam a TÓK épületéből a Kiss János altábornagy utcában. Azt kell mondjam, hogy talán még nem is fogtam fel, hogy vége lett. Drasztikusan hangozhat így ez a megfogalmazás, de higgyétek el, mire végigolvassátok a cikket, addigra rájöttök, mennyi mindent forgatott fel az életemben ez az év.

Utoljára a képzésről még novemberben írtam, amikor még nagyon az elején jártunk mindennek. Nagyjából tényleg úgy éreztem magam ez alatt a közel egy év alatt, hogy még arra sincs időm, hogy összeszedjem és leírjam a gondolataimat a tanulmányaimmal vagy bármivel kapcsolatban. Sajnos..

Egy kis háttérinfó, amivel könnyebb átérezni a helyzetet. Eléggé sikerorientált és maximalista embernek tartom magam, ezért szó szerintem MINDEN időmet arra szántam, hogy kimaxoljam a képzést – mint eddig mindent (érettségi, képzések, nyelvvizsgák, vizsgatanítások, …). Minden dolgozat mindig legyen ötös (vagy max. 4-es), ne legyen hiba az előadásaimban, mindenhez hozzá tudjak szólni, mert szuperszónikusan felkészült vagyok. Ugye.

Na, hát nagyjából a harmadik hónap után jöttem rá, hogy ez itt most nem fog menni. De én azért megpróbáltam … és ha úgy vesszük sikerült is, mert az államvizsga napjaiban minden részvizsgámat ötösre értékelték, én voltam az egyetlen, aki kitűnő eredményekkel jött el tegnap az épületből. Jó nekem, igaz? 🙂

Mi kellett ehhez, hogy ez így sikerüljön? Először is rengeteg áldozatot kellett hozzak. Olyanokat is, amik miatt elgondolkodtam azon is, hogy egyáltalán kellett-e nekem ez az egész, hogy miért nem tudok leállni, miért kell mindig tanuljak valamit, miért kell egyszerre több és teljes embert igénylő feladatokba fejest ugranom.. Szociális életem a nullával volt egyenlő, az alvásról ébren álmodtam maximum és a képzés végéhez érkezve már a gyerekekre sem tudtam annyira koncentrálni, mint szerettem volna, hiszen nem maradt már energiám rájuk. A 2018 km Kihívásom teljesítéséről maximum csak álmodni tudtam. 🙂

Még egy adag háttérinfó, most magáról a képzésről. A képzés egy év alatt végezhető el. Régen több évig tartott (volt, hogy 4 évig!!) alapjáraton is, de a “továbbképzési piac” miatt összetömörítették az egészet 2 félévbe. Rossz döntés volt. Ez sem a tanároknak, sem a hallgatóknak nem kényelmes. Persze, tudom, ez egy oktatási intézmény, nem a kényelmen van a fő hangsúly.. de amikor egyesével potyognak ki a hallgatók a csoportból vagy a kettes-hármasnak is örülünk, mint majom a farkának, az azért beszédes, hiszen a rövid határidők és a nagy tényanyag miatt lehetetlenség volt úgy felkészülni, ahogy elvártuk volna magunktól. Sajnáltam azokat, akiknek különböző okok miatt ott kellett hagyni a csoportunkat, de valóban nem minden élethelyzettel volt összeegyeztethető egy ilyen intenzív képzés.

Milyen pozitívumai voltak mégis a képzésnek? Mit adott az életemhez? Megismertem 3 csodálatos kislányt és a családjaikat, akikhez a mai napig járok angolozni. Szavakat tanulunk, mondatokat, mesét olvasunk. Igyekszem megszerettetni velük az angol nyelvet, és úgy érzem, nagyon jó úton járunk. 🙂 Nagyon jó kis csoportunk volt a képzés során, örülök, hogy őket is megismerhettem! Nagyon sokat fejlődött az angolom, írott és beszélt formában egyaránt, aminek nagyon örülök, mert a gimi óta nem volt lehetőségem nyelvet tanulni. Elég sok mindenen elgondolkodtatott, főleg most így, hogy vége, és azt kell mondjam, hogy nem csak a fejemben lévő tudást alakította át a képzés, hanem a gondolkodásmódomat is egyes dolgokról. Ami még pozitívum, hogy újra rátaláltam a kültéri futásra és utolsó alkalommal már 9 km-t is le tudtam futni.

Mi lesz most? Nem szeretnék már tanulni, az tuti. 🙂 Legalábbis ilyen hosszú és energiaigényes vállalkozásba most nem szeretnék belefogni. Júniusban egy kétnapos továbbképzésre megyek, illetve augusztusban szintén. Szeretnék feltöltődni, pihenni és felkészülni lélekben és fizikailag is a szeptemberre, az új Gyermekeimre, az elsőseimre.

Ez az én véleményem. 🙂

Reklámok

Államvizsgázóknak: 10 segítő gondolatom a sikeres szakdogavédéshez

Tavaly is és idén is nagy sikerrel vettem a vizsgaidőszakot, mindkét államvizsgám Jeles érdemjegyet kapott. A minap kaptam egy levelet egy nagyon kedves olvasómtól és ezen felbátorodva arra gondoltam, ahelyett hogy privát levélben válaszolnék, inkább készítek egy cikket a gondolataimról a szakdolgozat-védésről, hogy a következő évek végzős hallgatóit is megnyugtathassam, segíthessem, inspirálhassam. 🙂

1. Ismerd a dolgozatodat!

Ha a saját dolgozatodat te írod, akkor elviekben erre a pontra nem is kell nagy hangsúlyt fektess, de ha az államvizsgád előtt már jóval befejezted, beköttetted és leadtad a dolgozatod, a nagy nap előtt mindenképp fusd át a munkád! Légy tisztában azzal, mit is adtál/adsz ki a kezeid közül. Ez nem csak azért hasznos, mert a felmerülő vizsgáztatói kérdésekre azonnal és hitelesen tudsz válaszolni, de a védésed során is sokkal magabiztosabbnak és lendületesnek látnak, ami bizony aranyat ér. 🙂

2. Jogod van a kérdéseidhez!

Bár talán ezt iskola és kar válogatja, nálunk a TÓK-on előre megkapjuk a kérdéseket a szakdolgozatunkhoz, melyek felmerülnek az értékelése során. Ha a konzulensed nem jelentkezik és már nagyon közel van a napja a vizsgádnak, mindenképpen keresd őt telefonon vagy e-mail-ben, hiszen neked is az a legjobb, ha fel tudsz készülni a felmerült kérdésekre és nem kell hebegned-habognod a vizsgabizottság előtt.

 

3. Készíts PPT-t!

Lehet, hogy PPT nélkül is megállod a helyed, ha kiselőadásról vagy más jellegű prezentációról van szó, de én akkor is azt javaslom, hogy legyen egy útmutató, egy segítség, ami szerint felépíted a kis “beszédedet” és nem csak úgy csapongva beszélsz a védésed során.

4. Milyen a jó prezentáció a védéshez?

Először is rövid és tömör. Csak a lényeg szerepeljen benne, az is csak címszavakban. Ne egész mondatokat írj bele, és ami az egyik legfontosabb, hogy ne váljon “felolvasó délutánná” a védésed. Ha te csináltad a szakdogád és te készítetted hozzá a ppt-t, akkor érteni fogod a címszavakat, amiket beleírtál. Hogy izgalmasabb legyen, helyezz el benne képeket, diagramokat! Lehetőleg olyanokat, amik a dolgozatodban is szerepelnek, ezzel kiemelve a lényeget azon vizsgabizottsági tagok számára, akik nem olvasták esetleg a dolgozatod.

5. Ne hagyd, hogy elterelődjön a figyelmük!

Beszélj folyamatosan, légy lelkes a témáddal kapcsolatban! Ha azt látják rajtad, hogy felkészületlen vagy vagy netán unod a saját mondandód, akkor ők is unni fogják és elkezdik lapozgatni a dolgozatod, bele-bele olvasnak. Mi a következménye ennek? Fél mondatokat olvasnak, és új kérdések is megfogalmazódhatnak bennük, amikre nem tudtál előzőleg felkészülni.

6. Miről beszélj a védés során?

Miért ezt a témát választottad, hogyan épül fel a dolgozatod (milyen részei vannak), milyen tézissel (alapötlettel, elgondolással) indultál neki, mi lett a “vizsgálatod” eredménye (mire jutottál), milyen eszközöket használtál a vizsgálat/kutatás során (kérdőív, óraterv, interjú, vizsgálat, kísérlet, stb.), ezek hogyan segítették a konklúzió megszületését, hogyan tudod ezt az eredményt hasznosítani majd a munkád során a hétköznapokban. Ha minden itt felsorolt pontról egy-egy diát készítesz, plusz a kapott kérdésekre is igyekszel válaszolni újabb diákon, akkor az terjedelmében is teljesen megfelelő. 🙂

7. Mi van akkor, ha rosszabb megajánlott jegyet kaptál, mint amire számítottál?

A megajánlott jegy nevében is benne van, hogy ez még nem egy végleges érdemjegy. Ha ügyesen felkészülsz a védésre, akkor bizony előszeretettel csapnak hozzá egyet a megajánlott jegyhez, ha látják rajtad, hogy felkészült vagy, ismered a munkád és tudsz róla beszélgetni. Nagyon ritka esetben adnak rosszabb jegyet védésre a megajánlottnál – hidd el, azért is “meg kell dolgozni”..

8. Mi a menete az államvizsgának? Mikor kerül sorra a szakdogavédés?

Az államvizsga menetéről, lépéseiről már tavaly készítettem egy összefoglaló cikket, amit itt találtok: https://mosolypolc.wordpress.com/2017/06/22/igy-zajlik-az-allamvizsga-a-tok-on-tanito-szakon/ Ez a cikk legpontosabban az ELTE TÓK államvizsgáját hivatott bemutatni, tehát mint említettem, máshol lehetnek eltérések. 🙂

9. Csak a lényeget!

Félősöknek idegőrlő lehet az az 10-15 perc, amit a bizottság előtt kell eltölteni a dolgozata védésével, de higgyétek el, egy átgondolt, szépen felépített dolgozat-bemutatás és védés bizony pont ennyi ideig tart, ezért nincs is szükség (sem idő!) arra, hogy jelentéktelen “rizsázásba” kezdj. Szép, kerek mondatokban beszélve, magadat pontosan és választékosan kifejezve, néhány odaillő szakterminust megcsillogtatva el lesznek ájulva tőled! 🙂

10. Érted vannak, nem ellened!

Bár neked – valószínűleg – ez lesz az első alkalom, a tanáraid már több száz szakdolgozat védésen vettek részt. Bizony, hallottak már nálad jobbat is és sokkal sokkal rosszabbat is. Állj hozzá pozitívan, légy bátor és merj kiállni a munkád mellett, hiszen egy ilyen dolgozat elkészítéséhez rengeteg olvasás, tanulás és munkaóra kellett. Légy magadra büszke, légy magabiztos és akkor sikerülni fog! 🙂

Sok sikert minden államvizsgázónak!

Nyereményjáték az Instagram fiókon!

Drága követőim, olvasóim! 🙂 A mai (vagy tegnapi?) nap során átléptük a 300 követőt az Instagram fiókon és ezt meg szeretném ünnepelni veletek! 🙂 Ezen alkalomból olyan vegán kozmetikumok kerülnek kisorsolásra, amiket én is használok, így teljes szívből tudok ajánlani.

Mit kell tenned, hogy részt vegyél a sorsoláson?

Mivel ez egy “Instagram buli”, ezért mindenféle képpen ott keresd ezt, a cikkben is megjelenő képet! Legyél a követőm és kommentben írd meg nekem annak a terméknek a betűjelét, amelyiket szívesen kipróbálnád, használnád vagy szereted. Figyelj arra, hogy biztosan a kedvenc terméked betűkódját add meg! 🙂

Hány nyertes lesz?

Kereken 300-an lettünk, ezért 3+1 nyertest tervezek kisorsolni, akik fejenként 1-1 vegán kozmetikum szerencsés gazdái lesznek.

Meddig tudok jelentkezni a nyereményjátékra?

A kommentjeiteket május 9-ig várom a kép alá. A sorsolás 10-én lesz, amikor kiderül, hogy kik nyerték meg ezeket a szuper termékeket. 🙂

Hogyan zajlik a sorsolás?

Minden terméknél külön névsorsolás lesz, tehát abba a “kalapba” kerülsz bele, amelyik betűkódot választottad. Azt a terméket, amelyiket egyikőtök sem jelöl meg a kommentek között, azt én fogom vígan használni a továbbiakban. 🙂

Milyen termékeket lehet nyerni?

A: Bio Menta és Bergamott – tusfürdő – 250 ml

B: Bio Lime és Alma – Beauty & Fruty mattító arckrém – normál és vegyes bőrre – 50 ml

C: Bio Körömvirágos Ajakbalzsam – 4,8 g

D: Nanamentás 5 az 1-ben fogkrém – 75 ml

 

Ha további kérdésetek van, akkor azt itt, e-mailben vagy az Instagram fiókomon fel tudjátok tenni.

Sok szerencsét! 🙂

3 évem rajzban

Hetedik évforduló az Epic Burger & Barban

Hétfőn ünnepeltük a hetedik évfordulónkat és olyan helyekre látogattunk el, ahol még soha nem voltunk. Mivel este a Belvárosi Színházba volt jegyünk a LOVE LOVE LOVE című előadásra, ezért olyan helyen szerettünk volna vacsorázni, ami közel esik hozzá, ahonnan könnyen át tudunk sétálni a színházhoz, legyen igényesen kialakított hely és tudjunk választani az étlapról úgy is, hogy én valami húsmentes csodát tudjak enni. Így esett a választás a Dohány utcai Epic Burger & Barra.

Azért választottuk ezt a helyet, mert közvetlenül a színház mellett található, rengetegféle burger közül lehet választani – a sajátodat is összeállíthatod, ahogy csak szeretnéd! -, emellett vannak különböző salátáik, leveseik, tésztaételeik, steakek és mexikói fogásaik is. Gyerekmenüik is vannak és desszertek közül is lehet szemezgetni, szóval tényleg bőséges a választék. 🙂

Nagyon úgy tűnt, hogy a hétfő este “beindítói” mi voltunk, mivel mikor odaértünk, rajtunk és a személyzeten kívül még senki sem tartózkodott az étteremben. Olyan volt, mintha kibéreltük volna az egész helyet! Ami kapóra is jött, mert így nagyon jó felvételek készültek a most hétvégi vloghoz. 🙂 Mire mi végeztünk és fizettünk, az egész felső szint megtelt vendégekkel.

A helyet hatalmas neon feliratok díszítik, ami szerintem remekül illik a sárga-fekete dizájnhoz. Alapterülete igen kicsi, de mivel két szinten tudja fogadni az ebédelni és vacsorázni vágyókat, szerintem elég sok ember befér.

A személyzet kedves volt velünk, látszott az ott dolgozó lányokon, hogy jó kapcsolatban vannak egymással és ezt jó volt megtapasztalni. Biztos furcsállták a rendelésünket, mivel Norman salátázott én pedig hamburgert ettem, de minket ez egy cseppet sem zavart. 🙂 A levendulaszörpöm mellé vegetáriánus zöldségpogácsával és egy rakat zöldséggel készített burgert kértem, Norman pedig egy csirkés Caesar salátát evett.

Kértünk még egy adag sült krumplit is, ami jó forró volt, mikor kihozták, de sajnos a burgeremről ezt már nem mondhattam el. Örültem volna, ha a pogácsám is igazán meleg lett volna még, amikor beleharapok. Valószínűleg az előbb elkészülhetett, mint a krumpli. Ami viszont pozitívum, hogy maga a burger hatalmas, tehát éhesen biztos hogy senki sem távozik innen. Rajtam ki is fogott, a felével tudtam csak megbirkózni.

Összességében egy hangulatos, fiatalos hamburgerezőnek gondolom ezt a helyet finom italokkal és ételekkel, valamint készséges kiszolgálókkal. Amit még szintén kiemelnék, hogy az étlapjukat szemügyre véve láthatjátok, hogy szénhidrát csökkentett, gluténmentes, teljes kiőrlésű buci is választható, valamint laktózmentes ementáli szósz is kérhető a burgerbe!  Egy próbát mindenképpen megér, szerintem Ti sem csalódnátok bennük. 🙂

Miért nem hallgatsz meg?

Ebben az évben negyedikes gyerekeket tanítok. Olyan negyedikes gyerekeket, akik a kamaszkor határán állnak, de talán ezt ők még nem is tudják. Csak azt tudják, hogy a tanító néni mindig kérdez: Miért van rossz kedved? Van valami baj? Hogy indult a napod, mesélj! És ha a tanító néni nem kérdez, akkor is dől belőlük a mondanivaló: mit csináltak délután, mivel játszanak éppen, hogy működik az új ketyeréjük, amit kaptak, mi mindenre képesek a játékuk karakterei, ki a barátjuk és hasonlók.

Nagyon érdekes kor ez, amiben most ők vannak. Még bennük van a gyermeki cserfesség, de az szó szerint a nap bármelyik pontjában átbillenhet daccá. Elég csak annyi, hogy erősen esik kint az eső, ezért nem tudunk az udvarra menni vagy elfelejtett tornacuccot hozni, ezért nem tud menni a sportszakkörre, de más meg igen. Tanító néni legyen a talpán, aki szót tud velük érteni minden pillanatban, aki képes mindegyik gyerkőcöt megérteni a maga működési elve szerint és igyekszik minden forrongó kis lélekkel ugyanannyit foglalkozni.

Ebben az évben negyedikes gyerekeket tanítok és úgy érzem, hogy jó úton haladunk együtt. Mert bizony a gyerekkel együtt kell haladni, nem előtte futni lóhalálában, nem is utána koslatni, hadd vigye az ösvény, amerre csak akarja, hanem mellette. Szépen, együtt, segítve őt a közös úton és érdeklődve hallgatni, mi mindent vesz ő észre a világból és mi minden foglalkoztatja azok közül az ingerek közül, amik érik őt: miközben az iskola felé tart, mikor a szünetben játszik, mikor otthon kikapcsolódik.

Negyedikes gyerekeket tanítok és azt tapasztalom, hogy nem mindenki tud (vagy akar?) velük együtt haladni. Van ilyen pedagógus sok, de ami ennél talán kicsit szívszorítóbb, hogy sajnos sok ilyen szülő is akad. Olyan felnőttek ezek, akik nem tudnak mit kezdeni a sok információval, amit a gyerek rájuk zúdít, ezért inkább elzárkóznak vagy nem éppen úgy kezelik a helyzetet, hogy a legjobb megoldás szülessen a végén.

Negyedikes gyerekeket tanítok, amihez az is hozzá tartozik, hogy sokat vagyok velük délután a napköziben. Tanulunk, zenét hallgatunk, kreatív foglalkozásokat végzünk és beszélgetünk. Hosszan és sokat beszélgetünk mindenről, ami őket érdekli és foglalkoztatja. Honfoglalózunk, társasozunk, festünk, maketteket készítünk és LEGO figurák speed build videóját nézzük, hogy sikerüljön a játékot összerakni és közben megtudom, hogy melyik játék mennyibe kerül, hány részből áll a lánctalpas kocsi alja és mennyire fantasztikus ez az egész. Ha kifogynak a szóból, tudom, nem azért van, mert nincs mit mondaniuk, hanem mert nem tudják, hol is folytassák. Ekkor jön az én szerepem: a kérdezés. Kérdezek arról, amit mondott. Megragadok egy falatnyi információt, ami még rejthet kincseket, és rákérdezek. Nem kritizálom, nem javítom ki, egyszerűen hallgatom és érdeklődöm. Ekkor már hallom is, ahogy a gondolatok sorbarendeződnek a fejecskéjükben, hogy aztán lavinaként újra lehengerelhessenek a tudásukkal. Mert az is van nekik rengeteg. Mindenkinek másról.

Negyedikes gyerekeket tanítok, akik többször kérdeztek már meg engem is: Bogi néni, akkor elmondhatom? Bogi néni, ez téged tényleg érdekel? Bogi néni, tényleg meghallgatsz? Az én válaszom mindig ugyan az: Igen, érdekel. Igen, hallgatlak. Igen, mindent elmondhatsz, amit szeretnél, ami bánt, amiről van véleményed és ami szerinted vicces vagy szomorú. Engem Te érdekelsz, így az is, amit mondani szeretnél. Azt is tudják már, hogy ezekre a beszélgetésekre nem feltétlenül a tanórán kerül sor.

Negyedikes gyerekeket tanítok, akik kamaszodnak és nemsokára kicsit “becsukódnak” majd a felnőtt világ elől és a kortársakban találják majd meg inkább a beszélgetőpartnert. Ez főleg akkor fog majd nekik gyorsan és könnyedén menni, ha nincs is ki elől “becsukódni”, mert eddig sem mondatták el a gondolataikat annak, akinek szerették volna anélkül, hogy a szó bennük ne maradt volna, hogy kritizálás ne érte volna őket vagy ha miközben beszéltek nem láttak olyan szempárt, aki az övéket keresi és csak rájuk figyel – nem a tv-re, nem a tabletre, nem a telefonra, nem az újságra, hanem rájuk.

Kedves Szülők és Pedagógusok! Amikor időnk csak egy kicsit is engedi, ha látjuk, hogy valami nagyon boldoggá teszi vagy nagyon elszomorítja a gyerkőcöt, ha jönne és mondaná, de mi talán nem is értjük minden szavát, legyünk ott és hallgassuk meg őket! Legyünk kíváncsiak és érdeklődőek! Ha jobban ismerem, akkor tanítani is jobban fogom tudni. Figyeljünk rájuk, kérdezzük őket amíg még lehet, amíg még mondaná és akkor a kamasz korban talán kevesebb konfrontáció jellemzi majd a kapcsolatunkat velük.

2018 km kihívás – 2. hét – A kezdeti lelkesedésről …

Már a harmadik hetet tapossuk a kihívásban, de a második heti összefoglalómat csak most tudtam összeállítani nektek. A 2018 km teljesítése szépen halad, csak úgy “száguldozom” a célom felé! Ezen a héten jutottam el oda, hogy a Futanet oldalán elkezdjek az éves futóversenyek között szemezgetni. Mivel elég régen nem futottam már – bár most a harmadik héten már ezt is elkezdtem, de ezt majd a következő bejegyzésben – mindenképpen szeretnék idén is részt venni a Női Futógálán és más, rövidebb távú futószámokon. Egy 10 km-es távot is nagyon jó lenne teljesíteni, de ez “fénykoromban” is csak párszor sikerült. Nagyon örülnék, hogyha vissza tudnám magam hozni újra arra a szintre . 🙂

A kezdeti lelkesedés nálam még tart tehát és ahogy a terem telítettségét figyelem, az újévi fogadalma elég sok embernek az edzéssel, mozgással lehetett kapcsolatos: rettentően sok ember van délutánonként a teremben, szerencsés időben kell érkezni, hogy elcsípj egy futópadot vagy terembiciklit egy edzésnyi idő erejéig. Kívánom mindenkinek, hogy tartson ki sokáig a lelkesedése, de a kisördög a vállamon azt suttogja, hogy a szabad gépeknek is örülünk.. 🙂

Nagyon kíváncsi vagyok, hogy nálam mikor fog bekövetkezni a kezdeti mélypont, remélem még sokáig várat magára! 🙂 A második héten szintén három alkalommal voltam edzeni és összesen 50.61km-t tettem meg, így jelenleg a kihívásban 110.99 km-nél járok már. 🙂