Így zajlik az államvizsga a TÓK-on tanító szakon

“Been there, done that” alapon gondoltam leírom nektek, hogy hogyan is zajlott/zajlik nálunk, az ELTE Tanító- és Óvóképző Karán ez a rendkívül izgalmas esemény. 🙂 A cikket a tegnapi sikeres államvizsgám emlékére szerettem volna megírni, illetve abból a célból is, hogy a jövő végzős hallgatói el tudják olvasni, hogy nagyjából mi vár majd rájuk. 🙂

Az érkezést 7.30-ra kell időzíteni legkésőbb, bár a húzás és a “kaland” csak háromnegyedtől kezdődik. Addig van idő összegyűlni a csoporttársakkal és együtt utáni ezt a fontos eseményt. Ilyenkor már lehet fantáziálni a kidolgozott tételsorok megsemmisítésének lehetséges módjairól (például tábortűz készítése vagy papír csónak hajtogatás), ami kicsit talán eltereli az izgulósabbak figyelmét.

Akárhány bizottság is vizsgáztat aznap, amikorra ki vagy írva, a közös tájékoztatón és húzáson mindenkinek részt kell vennie. Minden vizsgázó csoportból egy általunk kijelölt hallgatótársunk húzza ki azokat a tantárgyakat, amiből aznap mi a saját tételünket kihúzhatjuk. Ez sokak számára kicsit érthetetlenül hangzik, ezért leírom részletesebben. 🙂 Összesen 35+2 államvizsga tételünk van. 7 tantárgy, mindegyikhez tartozik 5 tétel, kivétel a saját műveltségterületed tantárgya, amiből összesen 7 tételből kell felkészülnöd. A húzáson egy “szerencsés” csoporttársad – vagy akár Te magad – lesz az, aki a 7 papírlap közül 2-t kiválaszt. Nálunk Kata húzott és a két cetlin Magyar nyelv és Ének-zene állt.

Ezután mindenki elvonul a terembe, ahol aznap szóbeli vizsgázni fog a csoportjával és a bekészített laptopra feltölti a szakdolgozat és tématerv védéséhez készített ppt-it. PPT-t készíteni nem kötelező, de erősen ajánlott! Maximum 5-6 dia, amiben megjelenik a szakdolgozat címe és a te neved (1.dia), szerkezeti felépítése (2.-3.dia), tézised, kutatásod tárgya és eredménye (4.-5. dia), végül pedig válaszolhatsz a bírálatban megkapott kérdésekre. Mindezek mellett lehet fognak még kérdezni tőled egyet s mást (Miért ezt a témát választottad? Milyen építő hatással volt rád a kutatásod?), de ügyesen állni kell a sarat és persze nagyon jól ismerni a szakdolgozatod. 🙂

Összesen 4 ember tartózkodik mindig a vizsgabizottsággal a teremben. A vizsgabizottságnak vannak állandó és változó tagjai is. Állandó tagok, akik a vizsga elejétől a végéig bent vannak és szem-fül tanúi mindennek, ami elhangzik. Ilyen a vizsgabizottság elnöke a saját műveltségterületed tanszékéről, a külsős bizottsági tag (akivel a gyakorlatok alatt már biztosan találkoztál), a jegyző és egy neveléstudományi tanszéki tag. A változó tagok csak akkor vannak bent, amikor a tételedből felelsz vagy a szakdolgozatodat véded és kérdeznek tőled. Hozzánk két változó tagként így a magyar és ének-zene tanszékről jött be oktató.

A sorrend: felkészülés a szakdolgozat védésére – szakdolgozat védése – kijössz – bemész – tételhúzás – tételkidolgozás és felkészülés a tématerv védésére – tématerv védése –  felelés a kihúzott tételből. A szakdolgozat védése kérdésekkel együtt 15 perc, majd kikerülsz a folyosóra, ahol várod, hogy ismét sorra kerülj. Mint említettem, mindig 4 ember tartózkodik a teremben. Az, hogy hányadiknak kell bemenj, már május 30-án a záróvizsga beosztás kiírásában kiderül. Az utolsó két szakdolgozatvédő felelése alatt már van bent két olyan hallgató, aki a tételét már kihúzta és azon dolgozik. Összesen 10 vagy 12 tételből tudsz húzni. 10, ha a két kihúzott tantárgy között nincs a saját műveltségterületed (5+5), és 12, ha az egyik tárgy a te műveltségterületed (5+7). Mi tegnap 9-en államvizsgáztunk, én a nyolcadik voltam. Mivel mire én sorra kerültem volna, már csak 3 tétel maradt volna az asztalon, így visszaraktak olyanokat is, amiket a felelések elején már más kihúzott. Ennek ellenére olyanból feleltem, amit aznap még senki sem húzott.

Miután mindenki megvédett mindent és lefelelt a tételéből, pár perc alatt összesítik az eredményeket. Jegyet kapsz a védéseidre és a feleletedre, majd ebből mondanak egy átlagot és egy vizsgajegyet. FONTOS: a vizsgajegy NEM EGYEZIK MEG a diplomajeggyel! A diplomajegybe beleszámít a műveltségterületi szigorlatod jegye és a pedagógia-pszichológia szigorlatod jegye. Gyors számolás az én jegyeim segítségével:

Szakdolgozat védés: 5

Tématerv védés: 5

Államvizsga tétel felelet: 5

Műveltségterületi szigorlat jegye: 5

Pedagógia-pszichológia szigorlat jegye: 3 (Sajnos nem szóltak nekünk annak idején, hogy ez is beleszámít..)

Átlag: 4,6

Diploma: Jeles (4,5-4,99)

Nagyjából ennyit érdemes tudni arról, hogy hogyan zajlik nálunk az államvizsga. 🙂 Ha bármi kérdésetek van még, nyugodtan keressetek meg!

24 dolog, amit 24 év alatt tanultam meg

A cikket még pénteken, a szülinapomon szerettem volna megosztani, de az utolsó pár pont még hiányzott. Mára sikerült teljessé tennem a listát, szóval álljon itt az a 24 dolog, amit 24 év alatt megtanultam.

1. Hogy a sok életigazság előtt gyorsan egy kis “tárgyi” tudásról is szó essék, álljanak itt azok a képesítéseim, melyekről bizonyítványt vagy tanúsítványt szereztem eddigi életem során: (OKJ-s) Kézápoló és műkörömépítő, (akkreditált) Pszichológiai asszisztens, Kriminálpszichológiai asszisztens, Pszichopedagógiai konzulens. Eddig két nyelvvizsgát sikerült megcsinálnom, angol és német nyelvből középfokon. Jelenleg épp a főiskolai diplomámon dolgozom, és napokon belül tanító néni leszek, ha minden igaz. 🙂 Szeptembertől az angol műveltségterületi képzést is elkezdem, és hogy utána mit hoz még a jövő, azt nem tudom megmondani.. 🙂
2. A gondolatnak teremtő ereje van – az egyik kedvenc gondolatom, ami szerint élek, és amivel elég gyakran az őrületbe kergetem a barátom. 🙂 Általában amire erősen gondolok, nagyon szeretném és ki is mondom, az mindig megtörténik.
3. Nem szabad félni nemet mondani – ezen még jelenleg is dolgozom.
4. Gondolkodni, tervezni jó és hasznos – számomra ez is nagyon fontos. A határidőnaplóm nélkül félember lennék.
5. Kellenek hosszú-, közép- és rövidtávú célok az életben – és ha sikerül ezeket elérni, ünnepelj! 🙂 Jelenlegi rövidtávú célom (1-2 hét) a diploma és egy jó kamera beszerzése, hogy vlogolni tudjak. Középtávú céljaim (3 hónap-2 év) egy jó munkahely és saját kis lakás. Hosszútávú cél (éveken belül): saját könyveket szeretnék kiadni, valami nagyot alkotni a szakmámon belül, valamint a családalapítás. Persze ennél kisebb volumenű céljaim is szoktak lenni napi szinten vagy az aktuális hétre vonatkoztatva.
6. Legyél önmagad legjobb barátja – ez is olyan, amin még rengeteg dolgozni valóm van, de azt mindenféle képpen megtanultam már, hogy ha én nem vagyok jóban magammal, akkor a felém érkező külső ingerek olyan gondolatokat indítanak el bennem, amik nem építő jellegűek, szóval feleslegesek.
7. Jó embernek lenni kifizetődő – mert nagyon sok örömet tudsz okozni másoknak, így magadnak is. 🙂
8. A hobbijaidat tartsd meg magadnak hobbiszinten – több olyan tevékenység is jelen volt már az életemben, amit azért kezdtem el, mert nagy vágyat éreztem arra, hogy csináljam. Aztán mikor már kötelezővé vált, a monotonitás miatt elveszítette a varázsát.
9. Olyan munkát válassz, amiben hosszú távon is jól tudod érezni magad – nekem ez a tanítói hivatás. 🙂 Óvodás korom óta vártam a percet, hogy igazi tanító lehessek, és ha minden jól alakul, akkor 2017. szeptemberétől megkezdem életem első tanévét Bogi néniként. Nem szeretem hallgatni, ha valaki panaszkodik a munkája miatt. Illetve a “nem szeretem” talán nem is a legmegfelelőbb kifejezés, inkább sajnálom, amiért nem találta még meg azt a pályát, amit szeretettel tudna végezni.
10. Ne félj a változásoktól – az ember nagyon könnyen hozzászokik egy élethelyzethez vagy ritmushoz, de ha az már nem építő jellegű a számára, akkor tudni kell felismerni a helyzetet és valamin változtatni ahhoz, hogy megint azt érezhesse az ember, hogy jó helyen van.
11. Fontos helyzetekben te magad dönts a dolgaidról – mert ha nem jön össze, akkor sincs esélyed mást okolni. Kevesebb frusztráló helyzet van annál, mint mikor más miatt alakulnak úgy a dolgaid, ahogy nem szeretted volna.
12. Az igazi jó barátok sosem kopnak ki az életedből – szerencsére vannak olyan emberek az életemben, akikkel az általános iskolai évek (vagy akár a gimi) óta tartom a kapcsolatot, és bár nem beszélünk minden héten, mégis, a legközelebbi találkozó során ott tudjuk felvenni a fonalat, ahol abbahagytuk. 🙂
13. Mindig tanulj és akarj fejlődni – én nagyon szeretek új ismeretekre szert tenni, és mindenkit arra buzdítanék, hogy addig tanuljon, amíg lehetősége van rá, és talál olyan területet, ami érdekli. Épül a lélek és az elme is.
14. Minden építő jellegű lehetőséget meg kell ragadni – Nyitottnak kell lenni és meglátni a jó lehetőségeket. A hangsúly az építő jellegen van!
15. Ha megértő vagy másokkal, a saját életed is könnyebb – Mindig gondold át a másik nézőpontját is, mielőtt állást foglalnál valamiben. Ha megértéssel és kompromisszumkészen közelítesz mások felé, sok konfliktushelyzettől megkíméled magadat is. Mellesleg nagyon sokat lehet abból is tanulni, amit mások mesélnek.
16. Ne befolyásoljon más negatív véleménye – a harmadik olyan terület, amin még nekem is dolgoznom kell.
17. Nyitottnak kell lenni az élet apró örömeire és szépségeire– úgy érzem, ezt már eléggé magas szinten űzöm. 🙂 Szeretem észrevenni az érdekes formájú felhőket, a mosolygó gyerekeket a boltban, a betonból érthetetlen módon maguknak utat törő virágokat, a vonatút során a távolban futó őzikéket, a szív alakú gesztenyéket és hasonlókat.
18. Igaz-Szükséges-Kedves – mielőtt bármit is mondanál bárkinek, gondold át, hogy amit mondani szeretnél az igaz, szükséges és kedves-e. Ha nem, akkor fogalmazd át, hogy az legyen, mert nem tudhatod, hogy kit mivel bántanál meg úgy, hogy nem is szeretnéd ezt a hatást elérni. De ha az a célod, hogy megbántsd, akkor ott más bajok is vannak..
19. Nincs két egyforma – mindenki más és ez így van jól. Bárki lehet a barátod, olyan is, aki a totális ellentéted, ha mindketten megfelelő mennyiségű elfogadással és megértéssel álltok egymáshoz.
20. Mindig maradj gyermek – szeretek abszurd dolgokról dalokat kitalálni, még ha nem is rímel, lufit kapni, Gyereknapot ünnepelni, mesét nézni, mezítláb rohangászni, olyan dolgokon nevetni, amik tényleg csak a gyerekeknek viccesek, tárgyaknak nevet adni, apró talált kacatokat gyűjteni, …
21. Ne félj érdeklődni a világ iránt – soha ne érezd cikinek, hogyha olyan dolog érdekel téged, aminek totálisan semmi köze a munkádhoz vagy a tevékenységi körödhöz. Én voltam már BME-s fúzió órán, jártam jobb agyféltekés rajztanfolyamon, bátyámmal sokszor a NASA tudományos cikkeit olvasgatjuk és a mélytenger is baromira érdekel, és néztem már falmászás világbajnokságot is. Imádom az idegen nyelveket, a távoli tájakat, a gasztronómiát és a művészeteket.
22. Mindig maradj pozitív – bár ezzel is meggyűlik néha a bajom, én egy eléggé pozitív életfelfogású embernek tartom magam. 🙂
23. Ne gondold túl a dolgokat – rettentően nehéz, de tény, hogyha ezt is legalább olyan mesterien űzném, mint ősszel a vicces alakú gesztenyék gyűjtését, a saját életemet könnyíteném meg. 😀
24. Az egyedül töltött idő aranyat ér, ha jól kihasználja az ember – szeretek egyedül (is) lenni, amikor csak olyan dolgokat csinálok, ami a saját testi-lelki-szellemi jólétemet szolgálja: film, pihenés, olvasás, zenehallgatás, rajzolás, pakolászás, sport, stb.

Nagyjából ezek azok, amik elsőre az eszembe jutottak. Az évek múlásával folyamatosan bővíteni szeretném majd a listát. 🙂

10 mondat, amit tanítónéniként a leggyakrabban hallottam a komplex szakmai gyakorlatom alatt

A kisgyerekek őszinte mondatai a legviccesebbek és legaranyosabbak a világon. 🙂 A 10 hetes iskolai gyakorlatom én első osztályosok között töltöttem, és nem volt olyan nap, hogy valami aranyosat ne hallottam volna tőlük. De bizony voltak olyan mondatok, kérdések, amire naponta többször is választ kellett adnom, mert a türelmes tanítónéni már csak ilyen, ugye? 🙂 Remélem mindig ilyen is maradok! Most jöjjön az a 10 mondat, amit már a mondatkezdő levegővételnél felismertem és tudtam, hogy mit fogok rá válaszolni.

1. Bogi néni, kimehetek a mosdóba?

Talán nem meglepő, hogy ez a number one. 🙂 Óra alatt, szünetben, éppen beszélek vagy sem, feladatot oldunk, mesét olvasunk vagy uzsonnázunk, a szükség bármikor ránk törhet. Már elsősként is roppant huncutak tudnak lenni, főleg miután rájönnek, hogy a mosdóban remek ” bulit” lehet csapni a barátokkal óra alatt is, ha kikéreckedünk. A tanítójelölt itt – és nem a tanítóképzőn – tanulja meg a mosdóba engedés algoritmusát. 🙂

2. Bogi néni, te tartod a következő órát?

Nagyjából minden nap, 5 perccel a tanterembe érkezésem és a csoportos ölelés után már válaszolhattam is erre a kérdésre. Szerették azt, amikor órát tartottam nekik, mert általában valamilyen kerettörténetre fűztem a foglalkozásokat, legyen az írás, olvasás, matek, rajz vagy más egyéb. Jártunk az erdőben, kincset kerestünk a tengerben a cápák között, lakatlan szigeteket fedeztünk fel, és rajzolt pókokat keresgéltünk a képzeletbeli nagy házunkban. A gyerekek nem csak azért kérdezték ezt, mert nagyon várták már a következő közös munkát, de biztonság érzetet is adott nekik, hogy tudták, mire számíthatnak aznap tőlem. Én pedig készséggel válaszoltam.

Hasonló kérdések: Milyen órát tartasz ma? Mennyi órát tartasz ma? Te tartod ma a matekot? És holnap is te tartod a matekot? És csütörtökön is te tartod a matekot?

3. Bogi néni, milyen óra jön most?

Bár volt kis rajzolt vagy írott (kinek milyen) órarendjük a tolltartójukban és fél éve iskolások voltak, a “Milyen óra is jön?” kérdés szintén elég sokszor elhangzott. Hogy egy picit megmozgassam az agytekervényeiket, ilyenkor általában visszakérdeztem: “Gondoljuk csak át, emlékszel-e, mit szoktunk csinálni kedden az olvasás után?” Ha nem ment, akkor persze segítettem.

4. Bogi néni, te hány éves vagy?

Bizony okozhatott nekik fejtörést a korom. “Mert hát néninek még ugyan fiatal, de mégiscsak tanít minket, hát hány éves lehet ez a Bogi néni?” Aztán mikor megmondtam jöttek a kis spontán reakciók a saját családjukról (az én tesóm ennyi éves, az én anyukám meg annyi éves) vagy éppen rólam. Örültem neki, hogy kölcsönösen érdeklődtünk egymás iránt és hogy szívesen beszélgettek velem. 🙂

Hasonló kérdések: Van testvéred? Hány testvéred van? Hol laksz?

5. Bogi néni, rajzolsz nekem egy … ?

Vizuális nevelés műveltségterületes tanítónéniként a rajzaimmal egyből sikerült levennem őket a lábukról, melynek eredménye képpen minden nap jöttek a kérések, én pedig készíthettem a sok színezni valót. “Rajzolsz nekem egy rózsát / kutyát / hörcsögöt / házat / motort / pillangót / dínót?” Én meg természetesen rajzoltam, mikor csak az időm engedte, mert örültem neki, hogy szívesen töltik ezzel a szabadidejüket. Illetve két kikötésem volt még: annak rajzoltam, aki meg tudta becsülni a kapott képet, és aki aznap kedvesen tudott viselkedni az osztálytársaival.

6. Bogi néni, mikor megyünk ebédelni?

A reggelit követően minden nap, minden szünetében elhangzott a kérdés. 😀 Számomra néha kicsit mulatságos is volt, hogy ezek a gyerekek folyton enni szerettek volna menni.  Minden szünetben volt olyan, akinek előkerült a kis uzsonnás doboza és harapott egy pár falatot. Más részről viszont kicsit el is szomorított, mivel ennek az egyik oka az is lehetett, hogy az uzsonnás dobozban sokszor olyan ennivaló volt, amit inkább nassolni valónak neveznék, vagyis nem telíti el őket és a tápértéke is igen csekély: édesség, cukorral-csokival tömött kekszek és társaik.

7. Bogi néni, átülhetek oda?

Bár volt egy kötött ülésrend, a gyerekek szívesen töltenek több időt az éppen aktuális kis barátjuk mellett. És mivel a “legjobb barát” pozíciót ebben a korban szinte minden héten más tölt be, így minden kisgyerekben megfogalmazódott a gondolat, hogy most bizony nem a saját helyén szeretne csücsülni. A mosdóba engedéshez hasonlóan az átülés engedélyezésének algoritmusát is itt tudja megtapasztalni a fiatal kistanító. 😉 Minden gyakorlaton lévő főiskolai hallgatónak ajánlom, hogy próbálja ki, mit eredményez egyes esetekben, mert az ilyenkor kialakuló helyzeteket is tudni kell kezelni. Rá kell jönni, melyek azok a változtatások az ültetésben, ami a tanóra gördülékenységét, és melyek azok, amik a békés együtt játszást és szabadidő eltöltést szolgálják.

Hasonló kérdések: Átülhet hozzám? Odaülhetek színezni? Helyet cserélhetek vele?

8. Bogi néni, játszunk együtt?

Ez az a kérdés, amit a legjobban szerettem, mert a bennem élő gyerek ilyenkor nagyon örült annak, hogy anélkül rajzolhat útvonalat egy titkos föld alatti barlanghoz vagy legózhat vagy építhet homokvárat, hogy 23 évesen bolondnak ne nézzék. 🙂 A pedagógus hivatás egyik Joker-kártyája! 😀 Nagyon szeretek velük játszani, és úgy gondolom, hogy attól még, hogy valaki pedagógus, ezt nyugodtan meg is teheti, sőt. Attól nem lesz kisebb a tekintélyem, mert fogócskázom vagy hullahopp karikázom velük. Viszont amit nyerek: jó tanár-diák kapcsolat, közösség építés, pozitív emlékek nekik és nekem is. Az sem utolsó szempont, hogy ebben a korban kezdenek el szabályjátékokat játszani, és a pedagógus jó példával szolgálhat a számukra, illetve a konfliktushelyzetek elsimítása már a “kirobbanás” előtt megkezdődhet.

9. Bogi néni, kiszínezhetem én?

Az óráimra sok segédanyagot nyomtattam nekik, főleg a környezetismeret miatt, amiken ugyanis az állatokról tanultunk. Mivel a nyomtatónk itthon nem színesben nyomtat, ezért olyan képeket igyekeztem választani, amik jól színezhetők és ki tudom nekik osztani. Örültem, hogy mindegyiknek akadt kis gazdája, aki gondoskodott a színezéséről, és ők is boldogok voltak, hogy az órán azokat a képeket használtuk, amiket ők varázsoltak széppé. A gyerekek amúgy is nagyon szerettek színezni és rajzolgatni a szünetekben, elég sokuknak volt külön rajzolós füzete.

10. Bogi néni, holnap is jössz?

Egy fél éve iskolába járó kisdiáknak bizony még nem sokat mondd az, hogy azt mondtam nekik “10 hétig leszek itt veletek“. Ráadásul minden hétfőn volt egy főiskolai óránk vagy a szakdolgozaton dolgoztam, így mindig úgy kezdték el a hetet, hogy én nem voltam ott. Igényelték azt, hogy megerősítést kapjon a fejecskéjükben a kis kérdés, hogy “vajon itt lesz-e még Bogi néni a következő héten is“. Mindig mosolyogtam, amikor péntekenként tették fel nekem ezt a kérdést. Mondtam nekik, hogy ők jöhetnek, de én tuti nem fogok.. 🙂 Szerencsére a 10 hét eltelte után is van lehetőségem meglátogatni őket, illetve az utolsó iskolai hetet is velük töltöm majd, amikor játszóterezünk, fagyizunk, állatkertbe megyünk és vízipisztoly csatát vívunk az iskolaudvaron. 🙂 Örömmel jelenthetem ki, hogy 23 évesen kistanítónéniként már saját nyomdám, ragasztópisztolyom és vízipisztolyom is van. 😀

Ezek voltak azok a kérdések, amiket a leggyakrabban hallottam a kicsiktől a 10 hét alatt. Szívemből mondom, hogy elsősökkel dolgozni az egyik legmelósabb, de egyben legviccesebb és leghálásabb feladat is a világon. 🙂

Elkapni a pillanatot … /helyzetjelentés/

Június 21-én, azaz 19 nap múlva izgulhattok értem, mert államvizsgázom aznap. Életemben először! 🙂 De remélem nem is utoljára, ám hogy mit hoz a jövő 2-3 éven belül, azt nehéz lenne előre megmondani. A tételeim kidolgozva sorakoznak az asztalon és várják, hogy hosszú órákat töltsünk együtt néhány szövegkiemelő és az agytekervényeim társaságában. Az igazi felkészülésem tehát jövőhéttől kezdődik, amikor a sok oldalnyi, egyszer már megtanult okosság felidézéséhez szoftvert frissítek az agyamban, és a szakdolgozat+tématerv védésre is felkészülök. De erről ennyit, mert van még sok más izgalmas “várni valóm” is a közeljövőben.

Belegondoltam, hogy életem legizgalmasabb évei jönnek. Az államvizsgát követően végre elkezdek hivatalosan is tanítónéniként dolgozni. Ezzel egyidőben ugyanúgy folytatom még egy évig a sulit, hogy angolt is taníthassak, a színjátszó társulattal pedig az augusztus végi bemutatónkra készülünk, és előttem áll a lehetőség, hogy életem első pedagógiai szakkönyvét megírjam, valamint hogy 5 év után újra legyen egy képzőművészeti kiállításom. Lehetőség tehát van annyi, mint a tenger… 🙂

Éppen ezek miatt most szeretném elkezdeni rögzíteni az életemben zajló eseményeket, hogy később vissza tudjam nézni, mennyi lehetőségem adódott és hogyan tudtam azokat megfelelően kihasználni. Ami azt jelenti, hogy idén nyártól el szeretnék kezdeni vlogolni.

Nem sok tapasztalatom van ilyen téren, nem szoktam magamról se képeket, se videókat készíteni, de aki a blogjaimat követi, az tudhatja, hogy szívesen gyártok tartalmat, csak én nem jelenek meg benne személyesen. 🙂 Hogy hogyan fog ez kinézni, azt majd az idő eldönti, de mindenesetre nagyon eltökélt vagyok ezzel kapcsolatban. A diplomaosztót már mindenképpen meg szeretném örökíteni!

A mi városunkban nincs vlogger (még), a neten pedig olyan vloggerrel nem találkoztam még, aki tanítónéni, szóval remélem mások számára is izgalmas lehet az, amiket megörökítek. 😀 Kis bepillantást nyerhettek majd egy kezdő tanítónéni életébe, aki imád rajzolni és homokvárat építeni a tanulóival. 🙂

Minden előttem áll még: az első igazi munkahely, az első saját lakás, az első könyv, diplomaosztó és így tovább … szóval tényleg csak most kezdődik még az életem. 🙂 Remélem velem tartotok majd továbbra is! 🙂

Ha az eddig elkészített videóimra kíváncsiak vagytok, akkor Kattintsatok!

Az abszolutóriumra várva..

Mivel ez bárkivel megtörténhet, ezért gondoltam írok róla pár sornyi gondolatot, hogy megnyugtassam azokat, akik -jelenleg vagy akár majd valamikor később, de- hasonló cipőben járnak, mint én.

A tavaszi államvizsgára még január végén kellett leadnunk a jelentkezésünket, amit meg is tettem. Egy kicsit megijedtem, hogy ez a lépés kimaradt és ezért nem kerültem átsorolásra Aktívról Abszolváltra, de hála égnek nem ez volt a gond. 🙂 Sajnos, volt nálunk olyan, akinek ez elmaradt, így ő nem tud velünk vizsgázni ebben az időszakban. Mindig nagyon figyeljetek oda a határidőkre!

Az abszolutórium megállapítása legkésőbb múlt hét pénteken kellett volna megtörténnie, de mivel még hétfő délelőtt nem láttam ennek eredményét, gondoltam felhívom a Tanulmányi Osztályt, hátha tudnak segíteni. Örülök, hogy így tettem, mert mint kiderült, az ő rendszerükben rögzítve van a jelentkezésem és azt is látják, hogy ők megállapították már a státuszváltásra való jogosultságomat, csak a jó drága Neptun nem szeretne ebben partner lenni. Most lassan délután 3 óra van, még mindig várok, de legalább már kicsit több reménnyel. Holnap már a záróvizsga beosztást is meg kell kapnunk, úgyhogy remélem a listán fogok szerepelni én is. 🙂

Update: #boldogság 🙂

Útmutató a jeles szakdolgozathoz

Nagyon reméltem, hogy ez a cikk elkészülhet, és mivel a héten kaptam meg, hogy a szakdolgozatom megajánlott jegye jeles, így már bátran meg merem osztani veletek azokat az ötleteket, tippeket, amiket én is alkalmaztam, hogy elkészítsem a szakdolgozatomat. 🙂 Természetesen ez a cikk azoknak szól, akik szintén komolyan veszik a feladatot és szeretnének értékes dolgozatot készíteni. Van akik szerint a feladat fölösleges és értelmetlen, esetleg más írja meg helyettük a szakdolgozatát, számukra ez a cikk nem lesz érdekes. 🙂

A jó szakdolgozat a jó témaválasztással kezdődik. Érdemes olyat választani, ami nem túl konkrét, vagyis lehetőséged van arra, hogy “megvalósítsd benne önmagad”, de mégis segít elindulnod. De ami talán még ennél is fontosabb, hogy a téma valóban érdekes és fontos legyen számodra. Olyan, amivel szívesen dolgozol hónapokig, utánaolvasol, gondolkodsz rajta és hozol létre valami újat azon a területen.

A munkádat jelentősen megkönnyíti, ha a konzulensed is körültekintően választod meg. Minden ember más, ráadásul különböző helyzetekben is máshogy viselkedhet egy azon személy. Ha megvan a kiszemelt, kérdezz meg végzős hallgatókat, milyen tapasztalataik vannak az adott tanárral, ha szakdolgozati munkálatokról van szó. Fontos tudnod azt is, hogy lehetőséged van arra, hogy konzulest  – vagy akár témát is – válts. Hogy erre legkésőbb mikor van lehetőséged, azt iskolája válogatja. Érdemes ennek is utánajárni!

Nincs olyan, hogy túl sok szakirodalom! Ne csak az iskolád könyvtárát keresd fel, nézz szét minél több helyen, ahol csak tudsz. A szakdolgozat megírását rengeteg olvasás és információgyűjtés kell, hogy megelőzze. Nem csak azért, hogy az aktuális témában a toppon legyél, de egy terjedelmes “A felhasznált szakirodalom jegyzéke” című fejezet nagyon sokat hozzáad a dolgozatod értékéhez, mert azt tükrözi, hogy valóban kutattál és jól informált vagy a témád elméleti hátterét illetően.

Minél előbb kerüljön lefixálásra a szakdolgozatod szerkezeti felépítése, hogy pontosan miről is szól (alcím), hogyan kutatod a témát, milyen vizsgálati módszereket alkalmazol stb. Ha ezeknek pontos meghatározásához segítség kell, bátran zargasd a konzulensed. Ő is tisztában van vele, hogy életed első szakdolgozatát írod. Így több időd marad arra, hogy érdemi munkát végezz és nem megy el szöszmötöléssel az idő.

Nézz utána, hogy milyen könyvkötészeti és egyéb követelményeknek kell megfelelnie a dolgozatodnak. Margó nagysága, betűméret, sorköz, kell-e szennycímoldal, mi van a címoldalon, hol kezdődik a számozás, mi az a Mellékletek, mennyi a minimum karakterszám, ez szóköz nélkül értendő-e és így tovább. Ez azért fontos, mert ezzel is pontokat nyerhet az ember.

Ebben a pár hónapban tekints a dolgozatodra úgy mint egy jó kis barátságra. De komolyan. 😀 Legyetek kettesben, egy szép, csöndes helyen (könyvtár) vagy halk, kellemes zene mellett időzzetek. Ne mobilozz, ne csetelj, tudod ilyenkor nem illik! Bármilyen tanulási stratégiát is dolgoztál ki magadnak az elmúlt évek során, azt is megpróbálhatod alkalmazni (pl. úgy dolgozol a szakdolgozaton, hogy közben hangos a zene; párban írod valakivel és így tovább), nekem a halk zene + tea + Facebook/Viber-megvonás kombináció segített. Sokat gyorsít a procedúrán, ha igazán az írásra koncentrál az ember, és közben nem veszik körbe olyan tényezők, amik elvonhatják a figyelmét, mint egy barát, egy tv, egy kiskutya…

Vedd komolyan önmagad és a feladatot! Szédületes, hogy egy szakdolgozat mennyi minden új és érdekes dolognak a kapuját jelentheti, ezt is szintén saját tapasztalatomból mondom. Sok információt még erről nem tudok közölni sajnos, de annyi biztos, hogy én még az államvizsga és a diplomaosztóm után is huzamosabb ideig fogok a témámban aktívan tevékenykedni. 🙂 Már alig várom!

A legutolsó és talán legunalmasabb részt sem ugorhatod át. Ez az, amikor már minden kész, minden kép, illusztráció és melléklet a helyén van és jön Az Utolsó Átolvasás. Mivel a helyesírás, a szöveg tördelése, az idézés formátumának helyessége(!!), a forrásmegjelölések(!!!) mind pontot érnek az értékelésnél, kell legyen egy utolsó elolvasás, mikor azt mondhatod “Igen, mehetünk nyomtatni és köttetni!“.

Mindezek mellett az egyik legfontosabb, hogy legyen mögötted egy olyan családi háttér és baráti társaság, akik megértőek és elfogadják, hogy neked ez mennyit jelent jelenleg az életed ezek szakaszában. Segítenek szakirodalmat gyűjteni, átolvasnak egy-egy részfejezetet és megmondják, hogy egyáltalán érthető-e, amit összehegesztettél a Word-ben. Én ilyen szempontból rendkívül szerencsés voltam. 🙂

Szívesen fogadom a Ti javaslataitokat is, hogyha bárki erre jár, még több segítséggel találkozhasson itt, a MOSOLYPOLCON!

Matematika – tízesátlépéses összeadás és kivonás szemléltetőanyagai (1. osztály)

A gyerekek a húszas számkörben már nagyon ügyesen számolgatnak, most a tízesátlépéses összeadással ismerkedünk az órákon, ami viszont már egy keményebb dió. Hogy könnyebben vegyük az akadályokat és szép érzékletes legyen a hathoz adás logikájának szemléltetése, elkészítettem életem első bélyeggyűjteményét. 🙂 És miután kész lettem, akkor jutott csak eszembe, hogy a későbbiek folyamán még többször is segítségünkre lehetnek a bélyegeim, például majd a kivonások, vagy akár a kettes szorzótábla tanulásánál. A papíralapú szemléltetőanyag mellett a fából készül kis 20-as abakuszunkat is megmutatom nektek.

Amire szükségem volt: 2 darab A/3-as lap, vízfesték, egy ecset, vizes tálka, színes papírok, rajzlapok, cikk-cakk olló, vonalzó, grafitceruza, színes ceruza, fekete filc, stiftragasztó és cellux.

Először a két nagy A/3-as lapot rögzítettem egymáshoz egy csík cellux-szal. Azért célszerűbb két ekkora lapból készíteni az albumot és nem egy A/2-es méretűből, mert így később az egész mutatvány a papír törése nélkül könnyedén összehajtható és tárolható.

Ezután grafitceruzával és vonalzóval felrajzoltam a 20 bélyeg helyét, majd ecset és vízfesték segítségével gyorsan kipingáltam az alapot. Nem baj, ha nem tökéletesen homogén a felület. A bélyegek helyét jelölő téglalapokat célszerű eltérő árnyalattal érzékeltetni, hogy a leghátsó sorból is meg tudják mondani a gyerkőcök, hogy mennyi bélyeg férhet összesen az albumomba.

A bélyegek alapjai 8×11 cm-es téglalapok, amiket cikk-cakk ollóval nyírtam körbe, hogy még inkább hasonlítsanak egy igazi bélyeghez, majd egy 6×9-es fehér rajzlapot ragasztottam mindegyiknek a közepébe. Az én bélyegeim hóvirágosak és tulipánosak, mivel éppen a tavaszt várjuk sok szeretettel, de a gyerekek érdeklődési köréhez is lehet választani a motívumokat. 🙂

Bár ezt személy szerint nem én készítettem, hanem anyu, de egy másik nagyon szemléletes kis eszközünk, amit a kis elsősökkel használni szoktunk a matematika órákon, az a 20 bogyós abakuszunk. A gyerekek nagyon szeretik tologatni rajta a fagolyókat. Ez a mi legegyszerűbb számológépünk, ami egyből kiírja az eredményt, hogyha jól dolgoztunk. 🙂 Vékony farudak, két erős hurkapálca, 20 nagy vagy közepes méretű fagolyó és ragasztópisztoly kell az elkészítéséhez.