10 mondat, amit tanítónéniként a leggyakrabban hallottam a komplex szakmai gyakorlatom alatt

A kisgyerekek őszinte mondatai a legviccesebbek és legaranyosabbak a világon. 🙂 A 10 hetes iskolai gyakorlatom én első osztályosok között töltöttem, és nem volt olyan nap, hogy valami aranyosat ne hallottam volna tőlük. De bizony voltak olyan mondatok, kérdések, amire naponta többször is választ kellett adnom, mert a türelmes tanítónéni már csak ilyen, ugye? 🙂 Remélem mindig ilyen is maradok! Most jöjjön az a 10 mondat, amit már a mondatkezdő levegővételnél felismertem és tudtam, hogy mit fogok rá válaszolni.

  1. Bogi néni, kimehetek a mosdóba?

Talán nem meglepő, hogy ez a number one. 🙂 Óra alatt, szünetben, éppen beszélek vagy sem, feladatot oldunk, mesét olvasunk vagy uzsonnázunk, a szükség bármikor ránk törhet. Már elsősként is roppant huncutak tudnak lenni, főleg miután rájönnek, hogy a mosdóban remek ” bulit” lehet csapni a barátokkal óra alatt is, ha kikéreckedünk. A tanítójelölt itt – és nem a tanítóképzőn – tanulja meg a mosdóba engedés algoritmusát. 🙂

active-1822704_960_720

2. Bogi néni, te tartod a következő órát?

Nagyjából minden nap, 5 perccel a tanterembe érkezésem és a csoportos ölelés után már válaszolhattam is erre a kérdésre. Szerették azt, amikor órát tartottam nekik, mert általában valamilyen kerettörténetre fűztem a foglalkozásokat, legyen az írás, olvasás, matek, rajz vagy más egyéb. Jártunk az erdőben, kincset kerestünk a tengerben a cápák között, lakatlan szigeteket fedeztünk fel, és rajzolt pókokat keresgéltünk a képzeletbeli nagy házunkban. A gyerekek nem csak azért kérdezték ezt, mert nagyon várták már a következő közös munkát, de biztonság érzetet is adott nekik, hogy tudták, mire számíthatnak aznap tőlem. Én pedig készséggel válaszoltam.

Hasonló kérdések: Milyen órát tartasz ma? Mennyi órát tartasz ma? Te tartod ma a matekot? És holnap is te tartod a matekot? És csütörtökön is te tartod a matekot?

3. Bogi néni, milyen óra jön most?

Bár volt kis rajzolt vagy írott (kinek milyen) órarendjük a tolltartójukban és fél éve iskolások voltak, a “Milyen óra is jön?” kérdés szintén elég sokszor elhangzott. Hogy egy picit megmozgassam az agytekervényeiket, ilyenkor általában visszakérdeztem: “Gondoljuk csak át, emlékszel-e, mit szoktunk csinálni kedden az olvasás után?” Ha nem ment, akkor persze segítettem.

4. Bogi néni, te hány éves vagy?

Bizony okozhatott nekik fejtörést a korom. “Mert hát néninek még ugyan fiatal, de mégiscsak tanít minket, hát hány éves lehet ez a Bogi néni?” Aztán mikor megmondtam jöttek a kis spontán reakciók a saját családjukról (az én tesóm ennyi éves, az én anyukám meg annyi éves) vagy éppen rólam. Örültem neki, hogy kölcsönösen érdeklődtünk egymás iránt és hogy szívesen beszélgettek velem. 🙂

Hasonló kérdések: Van testvéred? Hány testvéred van? Hol laksz?

5. Bogi néni, rajzolsz nekem egy … ?

Vizuális nevelés műveltségterületes tanítónéniként a rajzaimmal egyből sikerült levennem őket a lábukról, melynek eredménye képpen minden nap jöttek a kérések, én pedig készíthettem a sok színezni valót. “Rajzolsz nekem egy rózsát / kutyát / hörcsögöt / házat / motort / pillangót / dínót?” Én meg természetesen rajzoltam, mikor csak az időm engedte, mert örültem neki, hogy szívesen töltik ezzel a szabadidejüket. Illetve két kikötésem volt még: annak rajzoltam, aki meg tudta becsülni a kapott képet, és aki aznap kedvesen tudott viselkedni az osztálytársaival.

6. Bogi néni, mikor megyünk ebédelni?

A reggelit követően minden nap, minden szünetében elhangzott a kérdés. 😀 Számomra néha kicsit mulatságos is volt, hogy ezek a gyerekek folyton enni szerettek volna menni.  Minden szünetben volt olyan, akinek előkerült a kis uzsonnás doboza és harapott egy pár falatot. Más részről viszont kicsit el is szomorított, mivel ennek az egyik oka az is lehetett, hogy az uzsonnás dobozban sokszor olyan ennivaló volt, amit inkább nassolni valónak neveznék, vagyis nem telíti el őket és a tápértéke is igen csekély: édesség, cukorral-csokival tömött kekszek és társaik.

fruit-419623_960_720

7. Bogi néni, átülhetek oda?

Bár volt egy kötött ülésrend, a gyerekek szívesen töltenek több időt az éppen aktuális kis barátjuk mellett. És mivel a “legjobb barát” pozíciót ebben a korban szinte minden héten más tölt be, így minden kisgyerekben megfogalmazódott a gondolat, hogy most bizony nem a saját helyén szeretne csücsülni. A mosdóba engedéshez hasonlóan az átülés engedélyezésének algoritmusát is itt tudja megtapasztalni a fiatal kistanító. 😉 Minden gyakorlaton lévő főiskolai hallgatónak ajánlom, hogy próbálja ki, mit eredményez egyes esetekben, mert az ilyenkor kialakuló helyzeteket is tudni kell kezelni. Rá kell jönni, melyek azok a változtatások az ültetésben, ami a tanóra gördülékenységét, és melyek azok, amik a békés együtt játszást és szabadidő eltöltést szolgálják.

Hasonló kérdések: Átülhet hozzám? Odaülhetek színezni? Helyet cserélhetek vele?

8. Bogi néni, játszunk együtt?

Ez az a kérdés, amit a legjobban szerettem, mert a bennem élő gyerek ilyenkor nagyon örült annak, hogy anélkül rajzolhat útvonalat egy titkos föld alatti barlanghoz vagy legózhat vagy építhet homokvárat, hogy 23 évesen bolondnak ne nézzék. 🙂 A pedagógus hivatás egyik Joker-kártyája! 😀 Nagyon szeretek velük játszani, és úgy gondolom, hogy attól még, hogy valaki pedagógus, ezt nyugodtan meg is teheti, sőt. Attól nem lesz kisebb a tekintélyem, mert fogócskázom vagy hullahopp karikázom velük. Viszont amit nyerek: jó tanár-diák kapcsolat, közösség építés, pozitív emlékek nekik és nekem is. Az sem utolsó szempont, hogy ebben a korban kezdenek el szabályjátékokat játszani, és a pedagógus jó példával szolgálhat a számukra, illetve a konfliktushelyzetek elsimítása már a “kirobbanás” előtt megkezdődhet.

9. Bogi néni, kiszínezhetem én?

Az óráimra sok segédanyagot nyomtattam nekik, főleg a környezetismeret miatt, amiken ugyanis az állatokról tanultunk. Mivel a nyomtatónk itthon nem színesben nyomtat, ezért olyan képeket igyekeztem választani, amik jól színezhetők és ki tudom nekik osztani. Örültem, hogy mindegyiknek akadt kis gazdája, aki gondoskodott a színezéséről, és ők is boldogok voltak, hogy az órán azokat a képeket használtuk, amiket ők varázsoltak széppé. A gyerekek amúgy is nagyon szerettek színezni és rajzolgatni a szünetekben, elég sokuknak volt külön rajzolós füzete.

colored-pencils-374771_960_720

10. Bogi néni, holnap is jössz?

Egy fél éve iskolába járó kisdiáknak bizony még nem sokat mondd az, hogy azt mondtam nekik “10 hétig leszek itt veletek“. Ráadásul minden hétfőn volt egy főiskolai óránk vagy a szakdolgozaton dolgoztam, így mindig úgy kezdték el a hetet, hogy én nem voltam ott. Igényelték azt, hogy megerősítést kapjon a fejecskéjükben a kis kérdés, hogy “vajon itt lesz-e még Bogi néni a következő héten is“. Mindig mosolyogtam, amikor péntekenként tették fel nekem ezt a kérdést. Mondtam nekik, hogy ők jöhetnek, de én tuti nem fogok.. 🙂 Szerencsére a 10 hét eltelte után is van lehetőségem meglátogatni őket, illetve az utolsó iskolai hetet is velük töltöm majd, amikor játszóterezünk, fagyizunk, állatkertbe megyünk és vízipisztoly csatát vívunk az iskolaudvaron. 🙂 Örömmel jelenthetem ki, hogy 23 évesen kistanítónéniként már saját nyomdám, ragasztópisztolyom és vízipisztolyom is van. 😀

Ezek voltak azok a kérdések, amiket a leggyakrabban hallottam a kicsiktől a 10 hét alatt. Szívemből mondom, hogy elsősökkel dolgozni az egyik legmelósabb, de egyben legviccesebb és leghálásabb feladat is a világon. 🙂

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s