Útmutató a jeles szakdolgozathoz

Nagyon reméltem, hogy ez a cikk elkészülhet, és mivel a héten kaptam meg, hogy a szakdolgozatom megajánlott jegye jeles, így már bátran meg merem osztani veletek azokat az ötleteket, tippeket, amiket én is alkalmaztam, hogy elkészítsem a szakdolgozatomat. 🙂 Természetesen ez a cikk azoknak szól, akik szintén komolyan veszik a feladatot és szeretnének értékes dolgozatot készíteni. Van akik szerint a feladat fölösleges és értelmetlen, esetleg más írja meg helyettük a szakdolgozatát, számukra ez a cikk nem lesz érdekes. 🙂

A jó szakdolgozat a jó témaválasztással kezdődik. Érdemes olyat választani, ami nem túl konkrét, vagyis lehetőséged van arra, hogy “megvalósítsd benne önmagad”, de mégis segít elindulnod. De ami talán még ennél is fontosabb, hogy a téma valóban érdekes és fontos legyen számodra. Olyan, amivel szívesen dolgozol hónapokig, utánaolvasol, gondolkodsz rajta és hozol létre valami újat azon a területen.

avatar-2191918_960_720

A munkádat jelentősen megkönnyíti, ha a konzulensed is körültekintően választod meg. Minden ember más, ráadásul különböző helyzetekben is máshogy viselkedhet egy azon személy. Ha megvan a kiszemelt, kérdezz meg végzős hallgatókat, milyen tapasztalataik vannak az adott tanárral, ha szakdolgozati munkálatokról van szó. Fontos tudnod azt is, hogy lehetőséged van arra, hogy konzulest  – vagy akár témát is – válts. Hogy erre legkésőbb mikor van lehetőséged, azt iskolája válogatja. Érdemes ennek is utánajárni!

Nincs olyan, hogy túl sok szakirodalom! Ne csak az iskolád könyvtárát keresd fel, nézz szét minél több helyen, ahol csak tudsz. A szakdolgozat megírását rengeteg olvasás és információgyűjtés kell, hogy megelőzze. Nem csak azért, hogy az aktuális témában a toppon legyél, de egy terjedelmes “A felhasznált szakirodalom jegyzéke” című fejezet nagyon sokat hozzáad a dolgozatod értékéhez, mert azt tükrözi, hogy valóban kutattál és jól informált vagy a témád elméleti hátterét illetően.

Minél előbb kerüljön lefixálásra a szakdolgozatod szerkezeti felépítése, hogy pontosan miről is szól (alcím), hogyan kutatod a témát, milyen vizsgálati módszereket alkalmazol stb. Ha ezeknek pontos meghatározásához segítség kell, bátran zargasd a konzulensed. Ő is tisztában van vele, hogy életed első szakdolgozatát írod. Így több időd marad arra, hogy érdemi munkát végezz és nem megy el szöszmötöléssel az idő.

Nézz utána, hogy milyen könyvkötészeti és egyéb követelményeknek kell megfelelnie a dolgozatodnak. Margó nagysága, betűméret, sorköz, kell-e szennycímoldal, mi van a címoldalon, hol kezdődik a számozás, mi az a Mellékletek, mennyi a minimum karakterszám, ez szóköz nélkül értendő-e és így tovább. Ez azért fontos, mert ezzel is pontokat nyerhet az ember.

computer-2242274_960_720

Ebben a pár hónapban tekints a dolgozatodra úgy mint egy jó kis barátságra. De komolyan. 😀 Legyetek kettesben, egy szép, csöndes helyen (könyvtár) vagy halk, kellemes zene mellett időzzetek. Ne mobilozz, ne csetelj, tudod ilyenkor nem illik! :/ Bármilyen tanulási stratégiát is dolgoztál ki magadnak az elmúlt évek során, azt is megpróbálhatod alkalmazni (pl. úgy dolgozol a szakdolgozaton, hogy közben hangos a zene; párban írod valakivel és így tovább), nekem a halk zene + tea + Facebook/Viber-megvonás kombináció segített. Sokat gyorsít a procedúrán, ha igazán az írásra koncentrál az ember, és közben nem veszik körbe olyan tényezők, amik elvonhatják a figyelmét, mint egy barát, egy tv, egy kiskutya…

Vedd komolyan önmagad és a feladatot! Szédületes, hogy egy szakdolgozat mennyi minden új és érdekes dolognak a kapuját jelentheti, ezt is szintén saját tapasztalatomból mondom. Sok információt még erről nem tudok közölni sajnos, de annyi biztos, hogy én még az államvizsga és a diplomaosztóm után is huzamosabb ideig fogok a témámban aktívan tevékenykedni. 🙂 Már alig várom!

A legutolsó és talán legunalmasabb részt sem ugorhatod át. Ez az, amikor már minden kész, minden kép, illusztráció és melléklet a helyén van és jön Az Utolsó Átolvasás. Mivel a helyesírás, a szöveg tördelése, az idézés formátumának helyessége(!!), a forrásmegjelölések(!!!) mind pontot érnek az értékelésnél, kell legyen egy utolsó elolvasás, mikor azt mondhatod “Igen, mehetünk nyomtatni és köttetni!“.

graduation-1449488_960_720

Mindezek mellett az egyik legfontosabb, hogy legyen mögötted egy olyan családi háttér és baráti társaság, akik megértőek és elfogadják, hogy neked ez mennyit jelent jelenleg az életed ezek szakaszában. Segítenek szakirodalmat gyűjteni, átolvasnak egy-egy részfejezetet és megmondják, hogy egyáltalán érthető-e, amit összehegesztettél a Word-ben. Én ilyen szempontból rendkívül szerencsés voltam. 🙂

Szívesen fogadom a Ti javaslataitokat is, hogyha bárki erre jár, még több segítséggel találkozhasson itt, a MOSOLYPOLCON!

Matematika – tízesátlépéses összeadás és kivonás szemléltetőanyagai (1. osztály)

A gyerekek a húszas számkörben már nagyon ügyesen számolgatnak, most a tízesátlépéses összeadással ismerkedünk az órákon, ami viszont már egy keményebb dió. Hogy könnyebben vegyük az akadályokat és szép érzékletes legyen a hathoz adás logikájának szemléltetése, elkészítettem életem első bélyeggyűjteményét. 🙂 És miután kész lettem, akkor jutott csak eszembe, hogy a későbbiek folyamán még többször is segítségünkre lehetnek a bélyegeim, például majd a kivonások, vagy akár a kettes szorzótábla tanulásánál. A papíralapú szemléltetőanyag mellett a fából készül kis 20-as abakuszunkat is megmutatom nektek.

20170317_125236

Amire szükségem volt: 2 darab A/3-as lap, vízfesték, egy ecset, vizes tálka, színes papírok, rajzlapok, cikk-cakk olló, vonalzó, grafitceruza, színes ceruza, fekete filc, stiftragasztó és cellux.

20170316_235747Először a két nagy A/3-as lapot rögzítettem egymáshoz egy csík cellux-szal. Azért célszerűbb két ekkora lapból készíteni az albumot és nem egy A/2-es méretűből, mert így később az egész mutatvány a papír törése nélkül könnyedén összehajtható és tárolható.

Ezután grafitceruzával és vonalzóval felrajzoltam a 20 bélyeg helyét, majd ecset és vízfesték segítségével gyorsan kipingáltam az alapot. Nem baj, ha nem tökéletesen homogén a felület. A bélyegek helyét jelölő téglalapokat célszerű eltérő árnyalattal érzékeltetni, hogy a leghátsó sorból is meg tudják mondani a gyerkőcök, hogy mennyi bélyeg férhet összesen az albumomba.

A bélyegek alapjai 8×11 cm-es téglalapok, amiket cikk-cakk ollóval nyírtam körbe, hogy még inkább hasonlítsanak egy igazi bélyeghez, majd egy 6×9-es fehér rajzlapot ragasztottam mindegyiknek a közepébe. Az én bélyegeim hóvirágosak és tulipánosak, mivel éppen a tavaszt várjuk sok szeretettel, de a gyerekek érdeklődési köréhez is lehet választani a motívumokat. 🙂

abakuBár ezt személy szerint nem én készítettem, hanem anyu, de egy másik nagyon szemléletes kis eszközünk, amit a kis elsősökkel használni szoktunk a matematika órákon, az a 20 bogyós abakuszunk. A gyerekek nagyon szeretik tologatni rajta a fagolyókat. Ez a mi legegyszerűbb számológépünk, ami egyből kiírja az eredményt, hogyha jól dolgoztunk. 🙂 Vékony farudak, két erős hurkapálca, 20 nagy vagy közepes méretű fagolyó és ragasztópisztoly kell az elkészítéséhez.

Tavaszi papírtányér-festés – 1. osztály

17035174_1441064175912768_1295609183_nAz instagramomon nem találhattok képeket ezekről a munkákról, mert az alakjuk miatt nem tudtam normális montázst készíteni belőlük, de egy bejegyzést mindenféle képpen szerettem volna írni róluk, mert szuper aranyosra sikerültek a kis festmények. 🙂

A festést megelőzte egy másik részfeladat: egy tavaszi virágot kellett kedvük szerint, de szép, erős színeket használva kiszínezniük. Színezni már gyönyörűen tudnak, ezt láthatjátok az elkészült munkákon is, a festék használatát és a különböző technikákat illetően viszont még nagyon sok mindennel meg lehet ismertetni őket.

Az óra felépítése

Motivációnak egy olyan játékot vittem nekik, amit még sosem játszottak, viszont első osztályban nagyon élvezik, ahogy keresgélik a tanult betűk között, mi nem hangzott még el, valamint a helyes hangoztatást (hangképzés, időtartam) is gyakorolják. Ez az akasztófa – akasztófa meg felakasztott ember rajzolása nélkül(!).

A megfejtés a kirándulás szó volt, amiről persze mindenkinek eszébe jutott a legemlékezetesebb kirándulása a szüleivel, a család többi tagjával vagy esetleg még az ovival, amit megosztottunk egymással. Ezután arra kértem őket, hogy csukják be egy picit a szemüket és képzeljék el maguk előtt még egyszer, hogy mi mindent látták a kirándulásukon. Például állatok, növények, kunyhók, kilátók, minden jöhetett!

Ezután hangzott el az óra célkitűzése, mely szerint ezeket az élményeket fogjuk felhasználni a képünk festésekor. A tanítói bemutatás inkább eszközkezelési és anyaghasználati ismeretek közléséről szólt, persze közben megfelelően szemléltetve azt, amiről beszélek, majd “varázsoltam”, és bemutattam nekik az általam készített tányérfestést, ami az óra alatt végig kint volt a táblán. Amire a tanítói bemutatás során felhívtam a figyelmüket, hogy használják a zöld több árnyalatát, valamint apró virágokat festhetnek ők is pöttyözéssel, mivel egy apró virágokkal tarkított rét a hátterünk, de itt a színezett virág színeit használják fel. Ezeken kívül festettek kilátót, napocskát, felhőket, fűszálakat, ..

Tanulói munkák

Tapasztalatok

A feladatot célszerűbb egy fehérebb színű papírtányérra végeztetni, mert ez az félfamentes szürkíti a színeket. A vízfesték is jó választás, de élénkebb végeredményt lehet elérni temperával vagy anilines festékkel. Temperával még nem dolgoztak, így nem mertem azzal festetni velük, anilines festékük pedig nincsen. Az én (fenti) munkám azzal készült, és láthatóan tisztább színeket eredményezett.

Rajz óra – Hóvirág origami (1. osztály)

hoviragMég az első dupla rajzórám tananyaga volt ez a hajtogatásos feladat, de csak most sikerült leülnöm és begépelnem nektek a tapasztalataimat. 🙂 Az első 45 percben a gyerekek érdeklődésének felkeltése, kis élménybeszámoló-hallgatás és maga a virágok meghajtogatása zajlott le, míg a második órában a virágok összeragasztása történt meg a szárral és háttérrel, amit utána színes ceruzával és filccel varázsoltunk ébredő tavaszi tájjá.

A gyerekek ez előtt nem nagyon hajtogattak, így kiemelten fontos volt, hogy a hajtogatás lépéseit nagyban a táblán szimultán csináljam én is velük. Minden lépésnél bevártuk egymást, a gyorsabban haladók pedig kisegíthették a padtársukat. A szárakat előre kivágva megkapták, a hajtogatáson és ragasztáson kívül csak rajzolniuk kellett még.

A tájképpé való összerakás és rajzolás már csoportmunkában zajlott, ami meglepően gördülékenyen sikerült. Négy és három fős csoportokban alkottak a gyerekek és a következő munkák születtek:

20170307_10465420170307_10470220170307_10471020170307_10471420170307_104719

A McDonalds-jel madarakról próbálom leszoktatni őket. A gyerekeknek nincs szükségük ezekre a felnőttek által megmutatott egyszerű redukált vonal madarakra, amikor tudnak ők normális madarakat, bogarakat is készíteni. Legalábbis van igényük rá, mígnem valaki meg nem mutatja nekik, hogy “nézd, bár a redukcióról még semmit sem sejtesz, ez is madár, és sokkal jobb, mint a tiéd, aminek valódi testrészei is vannak”. Ne verjük át őket ilyen felesleges dolgokkal, ezzel csak azt érjük el, hogy abban az adott pillanatban 2 percet úgymond “megspórol” a rajzoláskor, de amikor majd a tényleges primer közléses feladatokkal találkozik, vagy egy redukciós folyamatot kell neki levezetnie rajzban, akkor erre a “tudásanyagra” bizony nem fog tudni építeni. Csak mondom. 🙂

Érdemes megfigyelni a virágok egymáshoz viszonyított helyzetét, melyik merre néz és milyen magasan áll a dombon, valamint hogy milyen egyéni kis motívumokkal tették felismerhetővé a munkáikat. 🙂

Rajz óra – Tavasztündér meseillusztráció (1. osztály) – Az arányos emberábrázolás előkészítése

tunderSzerdán megérkezett hozzánk a március, ezért a vizuális nevelés és rajz órákon most a tavasz témakörével foglalkozunk a gyerekekkel. Első alkalommal hóvirágot hajtogattunk, majd csoportmunkában hátteret készítettünk a növénykéinknek. Legutóbb pedig egy általam írt mesét vittem a gyerekeknek, melyben azokkal a tündérekkel ismerkedhettek meg, akik a tavaszt hozzák el nekünk.

Az óra előkészítése

Mivel első osztály elején még messze vagyunk az arányos emberi test ábrázolásától, ezért olyan rajzlapot osztottam a gyerekeknek, melyekre halványan egy emberi alak körvonala volt előre felrajzolva. Erre kellett megtervezni a ruhát, hajat és tündérszárnyakat. Meg kellett még komponálnom a mesét, illetve elkészíteni a próbamunkákat, amikkel az instagram fiókomon már találkozhattatok. 🙂

Tanítói bemutató

A tanítói bemutató során lehetőségeket mutattam a gyerekeknek arra, hogy különböző ruhadarabokat hogyan lehet elhelyezni a figuránkon, illetve rövid és hosszú hajat is készítettem. A szem elkészítésének fázisrajzait a táblára rajzoltam fel.

Most az elkészült munkáinkból is szeretnék mutatni nektek egy válogatást. 🙂

A mese

Olyan mesét szerettem volna vinni nekik, amik az elképzeléseimhez a leginkább passzoltak, ezért döntöttem úgy, hogy írok egy sajátot. Az általam írt mesét a Tovább gombra kattintva tudjátok elolvasni. 🙂

Bővebben…

10 dolog, ami a tanítóképzőből kikerülve tapasztaltam meg először

500_f_80866970_ykualwflyrkdtne6m0oowwddhdzrfkkt

Bár már  második félévtől vannak olyan tantárgyak, melyek iskolai hospitálási lehetőséget biztosítanak, a képzés 8 szemesztere alatt rengeteg olyan gyakorlati dolog van, mellyel a “belső” gyakorlatok alatt nem találkozik az ember. Hogy ez kinek mekkora nehézséget jelent a való életben, az személyenként változó, de tény, hogy a külső iskolában eltöltött egybefüggő gyakorlat teljesen új élményeket ad a tanítószakos hallgatóknak.

Jelenleg a komplex szakmai gyakorlatom második hetét töltöm egy külső iskolában, de már most tudok mondani 10 olyan dolgot, melyet itt most kellett először kipróbálnom vagy megtapasztalnom.

  1. Órák és foglalkozások minden nap

Eddig maximum két-három órát kellett megtartanunk egy főiskolai szemeszter alatt, most ez akár napi több órára is sűrűsödhet. Lehet “soknak” hangozhat, főleg annak, aki a heti eggyel is vért izzadt a készülés során, megnyugtatásként azért elmondanám, hogy a valóságban értelem szerűen több a gyakorló óra, mint a csilli-villi, mindenféle IKT eszközzel tarkított, új ismeretet feldolgozó óra, melyet nekünk terveznünk kellett, hogy elkápráztassuk a csoporttársakat és a gyerekeket.

      2. Folyamatos felkészülés

Több óra több készüléssel jár – meglepő, igaz? Viszont nagy segítség, hogy a gyerekek hétköznapjaiban folyamatosan jelen vagyok, látom melyik tantárgyból hol tartanak, így szerves része vagyok a folyamatnak és a felkészülés is sokkal könnyebben megy a saját óráimra.

student-849825_960_720

       3. Fegyelmezési helyzetek, avagy bújj ki a pad alól, amíg óra van

Talán a tanítóképző összes hallgatója nevében kijelenthetem, hogy amiről a legkevesebb információt kapunk / tapasztalatot szerzünk, az a problémás magatartású gyerekek kezelése bizonyos helyzetekben. Mit csináljunk, ha az asztal alá bújik, mert nincs kedve dolgozni vagy ha úgy érzi, hogy füttyszó kísérettel az egész órámat hangulatosabbá szeretné varázsolni? Mi van akkor, ha valaki sírva fakad, mert nem ő olvashatta fel a következő mondatot vagy egyikük kineveti a másikat? Mit mondjak, ha az egyik kisfiú pofonnal vagy rúgással kívánta megoldani konfliktusát a társával? “De ő kezdte!” – na de ki? (Felmerül az a kérdés is, hogy miért gondolja azt a gyerkőc, hogy így kell megoldani a problémákat..?)

         4. Találkozás a szülőkkel

Az egész napot az iskolában töltve lehetőség nyílik arra is, hogy a gyerekekhez tartozó szülőket is megismerjük vagy legalább találkozzunk velük, főleg ha valakinek a 10 hetes gyakorlata alatt egy szülői értekezlet is megtartásra kerül. Hogy nekem lesz e ilyen, azt pontosan még nem tudom, de remélem igen.

          5. Közösségi események – farsang, csalogató, kirándulás

A tanév nem csak tanórákból és szünetekből áll, hanem különböző közösségi eseményekből, mint például egy farsangi felvonulás. A kis elsőskéim, ahol a gyakorlatomat töltöm, egyértelműen a legaranyosabbak és legügyesebbek voltak. Jövőhéten lesz a nagycsoportos óvodások csalogatója, ahol kreatív foglalkozást tartunk és mesét dramatizálunk. Ezeken kívül vár még rám egy közös színházazás a kicsikkel.

colored-pencils-388484_960_720

           6. Gyerekek különbözősége – személyiség, képességek, készségek

A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik.” Iskolába kerülve a gyerekek rendkívül különböző tartalmú és nehézségű “puttonnyal” érkeznek meg. Mást hoznak otthonról, az oviból és eddigi közösségeikből (játszótér, playdates és hasonlók). Nekünk pedagógusoknak az a dolgunk, hogy a kis “puttonyukat” kicsomózzuk (ez is tud nehéz lenni!) és megtömjük sok hasznos dologgal, hogy az általános iskolát elhagyva egy olyan csomaggal induljanak tovább, ami csupa olyan hasznos ismeretet tartalmaz, mint fejlett önismeret, az elfogadás mint készség, egyénre szabott tanulási stratégiák, fejlett szociális kompetenciák, …

           7. A gyerekek nem mindig a megtervezett tempóban haladnak – és ezzel nincs semmi baj

Különbözőségeikből adódóan nem megy minden feladat mindenkinek ugyanolyan tempóban. Vannak gyorsan haladók, a tervezett tempóban haladók és az annál lassabbak. A differenciálás nagyon fontos része a pedagógiai munkának, és nem szabad félvállról venni! A gyorsabban haladókat plusz feladattal kell segíteni, a lassabbaknak pedig külön foglalkozáson kell erősíteni a “puttonyuk” tartalmát. Ez bizony extra felkészüléssel jár, de egy jó versenyeredmény vagy egy jó átlageredmény az osztálydolgozatnál kellő megerősítés arra nézve, hogy van értelme az ilyen jellegű plusz erőfeszítésnek.

              8. Tagozati ülés – pedagógusok egymás között

Már az első héten megnyertem egy alsó tagozatos tanítóknak szóló ülést, mely nagyjából egy osztályfőnöki óra hangulatához hasonlítható. Hogy ez pontosan mit jelent, azt a kedves olvasóra bízom .. 🙂

cereal-1444495_960_720

              9. Enni, inni – de mikor?

Bár az az óramennyiség, amit személy szerint én tartok, nem sok, viszont az egész napos együttlét a gyerekekkel nem sok lehetőséget ad arra, hogy szabadidőm legyen, amivel nincs is baj, hiszen amikor majd “élesben” megy majd minden, akkor reggeltől délutánig óráim lesznek. Néha most még van egy-egy lyukas óra, olyankor elintézek mindent, amit csak kell (Meglepő, de még pisilni is van olyankor idő!), mert óra alatt nem eszünk-nem iszunk; úszás előtt és után öltöztetés, hajszárítás, sietés vissza az iskolába; órák között padrend ellenőrzés és előkészülés a következő órára, illetve általában ilyenkor történnek olyan balesetek, ami miatt “soha többé nem a barátja”, aztán ezeket ugye jobb elkerülni.

             10. Tablet, interaktív tábla helyett írásvetítő és krétás tábla

A főiskolán volt egy remek kurzusunk, ahol megismerkedtünk az IKT eszközök használatával, illetve a szerződött gyakorlóhelyeknél tartott órák során ezeket rendszeresen használni is kellett. Amelyik osztályban én a 10 hetes gyakorlatom töltöm, ott krétás tábla és írásvetítő áll a rendelkezésemre. 2017-ben. Ilyen szempontból sajnálom ezt a sulit, mert hatalmas kontraszt tud lenni iskola és iskola között. Volt gyakorlatom, ahol környezet órán a gyerekek úgy tanultak, hogy minden párnak jutott egy almás tablet, az ellenőrzés pedig az interaktív táblán történt. Megérné ezen elgondolkodni azoknak, akik az oktatásra szánt pénzeket tologatják…

A tanítóképzőn igyekeznek mindent megtenni azért, hogy a szakmai felkészültségünk a csúcson legyen, mikor elindulunk a pályánkon, ám vannak olyan élethelyzetek, problémák és megoldásra váró helyzetek, melyekkel csak az “anyaépületből” (gyakorlóiskolák) kikerülve lesz esélyünk találkozni. Nekem ezek az eddigi tapasztalataim, aztán lehet, hogy még jó pár tízes listám lesz a gyakorlat végére.

Elindult az utolsó 10 hét

Szakdolgozatom szorgosan készül, az államvizsga tételek pedig már a gépen sorakoznak és várják, hogy kidolgozzam őket. Mindeközben 10 hetes egybefüggő szakmai gyakorlatomat töltöm egy 23 fős osztályban, elsősök között.

20161118_155931Évfolyamtársaimnál én valamivel szerencsés helyzetben voltam, mivel már szeptembertől lehetőségem volt bejárni a kicsikhez. Ez azért nagyon fontos, mert a zárótanításig össze kell szoknunk, mindenkinek jó lenne tudni a nevét és elérni, hogy ne vaduljanak majd meg a vizsgabizottság előtt. 😀 Bár egész jól haladunk, már saját telefont is kaptam az egyik kisfiútól.

Az első héten tehát az ismerkedés zajlott. Nagyjából már mindenkinek tudom a nevét, pár kislány kivételével. Megfigyeltem, milyen módszerrel tanulják a hangokat és betűket, hol tartanak a számok világában, valamint hogy milyen tankönyvekből dolgoznak. Bár az első hét a megfigyelésé és összeszokásé, én pénteken már tartottam egy dupla rajz órát, aminek az anyagait majd egy külön bejegyzésben mutatom meg nektek. 🙂

Akad olyan reggel, hogy van időm itthon reggelizni, de van olyan alkalom is, amikor csak összerakom a kis kajapakkom és surranok is befelé. A lényeg, hogy mindig reggel kell erre időt szánni.

Kezdődjön a második hét! 🙂